Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál, 2017. november 14-19.
Trafó, Toldi Mozi, Művész Mozi, Kino Café Mozi, Blinken OSA Archívum, CEU (Közép-európai Egyetem)
A közbeszéd és közgondolkodás drámai változása minálunk, hogy az emberi jogok, jelesül a saját szabadságjogaink kérdéséről már szinte szó sem esik. A Verzió filmfesztivál hosszú évek óta az emberi jogok és a kisebbségek helyzetével összefüggő kérdéseket hozza felszínre. Nehéz volna e pillanatban aktuálisabb és fontosabb témát mondani Magyarországon, de általában Európában is. Ráadásul a Verzió egy olyan műfaj, a dokumentumfilm segítségével beszél ezekről a témákról, amelynek egyre kevesebb felülete, bemutatkozási lehetősége van világszerte. Száznál több film, negyvenhat országból: most itt az alkalom, hogy megismerjük az aktuális világtermést és a hazai legjobbakat.
Ami miatt pedig számunkra különösen érdekes az idei fesztivál, hogy egy, a képzőművészet területéhez szorosan kapcsolódó program is bekerült a Verzió fókuszába, a fotófilmek szekciója.
Ez a szekció a képzőművészet iránt érdeklődőknek is izgalmas lesz: ha úgy tetszik, animációs műfaj a fotófilm, ha úgy tetszik képzőművészeti, hiszen annak narratív technikáit is használja. Igazi köztes terület, amely a technológia gyors változásával egyre izgalmasabb alkotásokat produkál.
A fotófilmek filmművészeti kompozíciós elvekre reflektálva kísérleteznek és teremtenek újfajta kapcsolatot a szöveg, a hang és a kép között. A képkészítő eszközök fejlődése és hozzáférhetősége gyors döntéseket kényszerít ki belőlünk: fotót vagy filmet akarunk-e készíteni, manipuláljuk-e a felvételt, s ha igen, mennyire, illetve, hogy mit és hogyan publikálunk.
Nincs többé magán fotográfia és nincs többé intimitás, a fotóink nem az otthoni fényképalbumnak készülnek, hanem a Facebook nyilvánosságának. S minthogy megváltozott a képkészítéshez és képnézéshez való viszonyunk, ez a művészeti gyakorlatokat sem hagyta érintetlenül.
A Verzió fotófilmes szekciója konferenciából és három blokkra osztott vetítéssorozatból áll, válogatást nyújtva az 1960-es és a 2000-es évek között készült művekből: Nyomozás / Nyomkövetés, Röplap, Gyűjtés és újrahasznosítás.
A konferencián pedig filmesek, média-művészek és elméleti szakemberek vitatják meg a mai audiovizuális média új, izgalmas kísérleti munkáit. (Kurátorok: Hámos Gusztáv, Katja Pratschke és Thomas Tode.)
Az artPortal ajánlata a gazdag fotófilmes programból!
POWSZEDNI DZIEŃ GESTAPOWCA SCHMIDTA – Jerzy Ziarnik from WFDiF on Vimeo.
Egy átlagos nap a gestápós életében (r.: Jerzy Ziarnik, 1964)
Száraz kommentárok egy döbbenetes magán-fotóarchívumhoz. Egy Gestapo-tiszt képei: gyilkosságok, kivégzések, és közben a magánélet pillanatai.
Why Colonel Bunny Was Killed (2010) EXTRACT from Miranda Pennell on Vimeo.
Miért halt meg Bunny ezredes (r.: Miranda Pennel, 2010)
A gyarmatosítás bűnei Brit-India északnyugati peremén, egy, az afgán határvidéken szolgált orvos-misszionárius feljegyzései alapján.
Filmtraktusok (névtelen, 1968)
Néma agitprop rövidfilmek a ’68 májusi eseményekről, mindegyik egy háromperces tekercs, a kamerában szerkesztve.
Kapitalizmus: gyerekmunka (Ken Jacobs, 2006)
Viktoriánus-kori szeriográf egy üzemről, ahol gyerekek is dolgoznak. A művész kiemeli az arcokat a gépesített tömegtermelés közepette.
Újrahasznosítva (Lei Lei, Thomas Sauvin, 2013)
Félmillió beszkennelt 35mm-es filmnegatív, amelyet újrafeldolgozásra ítéltek. Lepörög a szemünk előtt egy történelmi sűrítmény Peking közelmúltjából.
Pinokkió (Martin Reinhart, Katarina Matiasek, 1995/2001)
Választási plakátok Jörg Haider kampányában, Ausztriában – az utcai ellenálló Pinokkió-orrokat festettek a portrékra.
Yunbogi naplója (Nagisha Osima, 1965)
Lírai, de vitákat keltő fotófilm, amely Japán imperializmusáról és Koreához fűződő viharos kapcsolatáról beszél a fiatalok szemszögéből.
(Ha eldalolhatom) Összekötés (Abigail Child, 2009)
Különös, zavarbaejtő és lírai képek a szexualitásról, arc nélküli testek, történet nélküli pillanatok – Nada Gordon verseire. (Tailer itt!)
Maradványok (r.: Maki Satake, 2010)
Satake nagyapja egy fotósorozatot. Odautazik, ahol a képek készültek, rekonstruálja az eredeti nézőpontokat és elindít egy animált, reflexív párbeszédet.
NIJUMAN NO BOREI (200000 PHANTOMS / 200000 FANTÔMES) (2007) from Jean-Gabriel Périot on Vimeo.
200000 lidérc (Jeag-Gabriel Périots, 2007)
A hiroshimai atomcsapás előtt és után.
Nagyon jó, nagyon jó (Arthur Lipsett, 1961)
A túltelítődött fogyasztói társadalom pergő portréi, senkik és valaki, sztárok és rémalakok, pergő urbánus ikon-felhozatal.
A Verzió persze messze nem csak a fotófilmekről fog szólni. A hagyományos program, vagyis a kitekintést jelentő Nemzetközi Panoráma, a hazai dokumentumfilmeket szemléző Magyar Panoráma és ZOOM IN Diákfilm-verseny – mellett a következő témacsoportokban láthatók filmek:
Háború és béke 2.0 “A menekültek szemével”
A Szíriában, Afganisztánban és a világ számos más területén zajló háborús erőszak milliók életét alakítja át, polgárokból menekültté változtatva őket. Hogyan tudják feldolgozni családjuk, otthonuk, biztonságuk és jövőjük elvesztését?
Az elmúlt évek építészeti film-termésének legjava. Ingatlanfejlesztések miatti kényszerű kiköltöztetések és ellenállás. Használaton kívüli helyek, területek közösségi alapú elfoglalása. Városnegyedek fennmaradásáért való küzdelem vezérelte aktivizmus.
Retrospektív: A rigai dokumentumfilmes iskola
Az 1960-as évtized a lett mozi kiemelkedő időszaka volt, a politikai olvadás pedig Lettországban is felszínre negedett egy új filmes generációt.
Nyitókép: Recycled (China (PRC 2013, 6’) – Lei Lei, Thomas Sauvin
