Két időszaki kiállítás látható az idén 25 éves budapesti Vasarely Múzeumban. Az egyik a névadó művész és galériásának állít emléket, a másik a Nyílt Művészeti Egyesület (OSAS) szervezésében a 20. századi konstruktív-konkrét irányzatnak.
A Vasarely Múzeum másik, a Konstruktív-konkrét művészet klasszikusai című kiállítás grafikai anyaga a Szépművészeti Múzeumból, Magyar Nemzeti Galériából, a szomszédos Kassák Múzeumból, illetve magángyűjteményekből (Passuth Krisztina, Gáyor-Maurer Archive, Szöllősi-Nagy-Nemes) érkezett, amely az 1910-es évektől a nyolcvanas évekig öleli fel a magyar és külföldi konstruktivista irányzatokat. A kurátor Maurer Dóra kitűnő és hozzáértő válogatásában több érdekességgel, meglepetéssel találkozhatunk. A tárlat olyan ritka értékeket, szép darabokat mutat fel, amelyek eddig rejtve maradtak a szélesebb közönség előtt, vagy azért mert raktárban voltak, vagy azért, mert magántulajdonban. Megfigyelhetjük például az alkalmazott grafika területére adaptált megoldásokat Theo van Doesburg reklámtervén (Nyilazó) vagy Rodcsenko repülőgépes plakátján. Az orosz avantgárd másik vezéralakjának, Goncsarova két 1910-es évek elején született grafikájával is találkozhatunk. A körhintát és a várost ábrázoló prizmaszerűen megtört felületű képei a rayonista képépítési elveket reprezentálják. A két világháború közötti francia absztrakt iskolából (Abstraction-Création) az alapító tag, Etienne Beöthy 1937-ből származó kisméretű gouache-rajzát kell kiemelnünk. A csigavonalú struktúrán alapuló érzékeny kompozíció sárgáival, pirosaival, kékjeivel, zöldjeivel és finom áthatásaival kiragyog a környezetéből. Vasarely egy plexi-objektje is helyet kapott a kiállításon, az op-art vibráló, szemkápráztató tulajdonságait ötvözve, amely a nézője számára ablakot nyithat a negyedik dimenzióra. Az itthon talán kevéssé ismert lengyel művész Antoni Starczewski M.F. I-II. lapjai kedvenc motívumával a hálószerkezettel kísérleteznek. Végletekig szikár, lecsupaszított formai megoldásai puha fény-árnyék hatásokban oldódnak fel. Az örmény gyökerekkel rendelkező, francia festő Léon Arthur Tutundjian Kompozíció-ja (1928) a szórópisztoly használatával szemcsés, ködszerűen sejtelmes és sűrű képteret hozott létre, amelyből finom vonalú, filigrán konstrukció rajzolódik elő. Jean Arp egyedi módon ötvözi nonfiguratív képein a dada és a szürrealizmus formavilágát és látásmódját. A Konfiguráció (1951) és a Sárga kompozíció a folyékony halmazállapot tulajdonságait megidéző csepp, illetve tócsa formákból építkezik, amelyek az organikusabb ábrázolásmód felé mutatnak. A kiállítás szakmai háttérszervezete, a Nyílt Struktúrák Művészeti Egyesület (OSAS) eddig is komoly erőfeszítéseket tett a hazai és nemzetközi konstruktivista-konkrét képzőművészeti tradíció ápolására, összekapcsolására és továbbfolytatására. 2006 óta tevékenykedik a budapesti Vasarely Múzeumban, amelynek 25 éves évfordulója kapcsán ezzel a kivételes, változatos grafikai panorámával tisztelegtek. Victor Vasarely, Denise René és a geometrikus absztrakt művészet kalandja Magyarországon. Konstruktív-konkrét művészet klasszikusai. Vasarely Múzeum, Budapest, 2012. május 24 – szeptember 16. és 2012. május 24 – szeptember 30.
Mászáros Zsolt: Átlépés a negyedik dimenzióba / 1. rész
