Interjú Tillmann Lilivel, a MÜSZI (Művelődési Szint) Projekt koordinátorával és ügyvezetőjével.
A nyomtatott, illetve az online sajtóban több helyen is olvasni lehetett a hírt, hogy a Blaha Lujza téri Corvin áruház harmadik emeletén új alkotóház nyílik MÜSZI néven. Hogy jött az ötlet?
A helyet a VJ Centrum találta, mikor új bázist kellett keresniük a Tűzraktér megszűnése után. Tőlük Kálmán Mao Mátyás kereste meg Bársony Juliékat, a Harmadik Hang Házát, akik szintén új helyszínt kerestek működésükhöz, hogy milyen jó volna még alkotócsoportokat találni az egész szint gazdaságos kibérléséhez. Maga a szervezés tavaly decemberben kezdődött, ekkor kapcsolódtam be az előkészítésbe Bársony Juli felkérésére. Még abban a hónapban került itt megrendezésre az Interfészkek című egyhetes kiállítás, amellyel párhuzamosan kezdtük kidolgozni a MÜSZI koncepcióját, és hirdettük meg a pályázatot.
Ráérezhettetek valamire, hiszen két hét alatt mintegy nyolcvanan jelentkeztek. Milyen szempontok szerint történt a válogatás?
Mindenekelőtt azt szerettük volna elérni, ha a leendő „bérlők” között minél több művészeti ág képviselteti magát. A pályázatokat elbíráló, kilenc fős szakmai kuratóriumot is ennek szellemében állítottuk össze. Tőlünk Bársony Júliát és Kálmán Mao Mátyást delegáltuk, a Kitchen Budapestből Darányi Andrást, a Magyarhangyától Donáth Pétert, a MOME két oktatóját Tasnádi Józsefet és Tillmann Józsefet, Laczkó Juli médiaművészt, és a Studio Nomad két építészét, Pongor Somát és Tarczali Dávidot. Ez utóbbi csapat végzi egyébként az átépítést, az irodák kialakítását, azért is volt fontos, hogy ők is részt vegyenek a zsűrizésben, hogy felmérjék a pályázók igényeit, milyen jellegűek, mennyiben teljesíthetőek. A kuratórium minden tagja átnézte a beadott anyagokat, majd összeültek, és megbeszélték. A döntésnél a sokszínűség mellett természetesen a szakmai színvonal és a minőség számított elsősorban, de szerepet játszott a fizetőképesség is, mivel alapvetően a bérleti díjakból tartaná fenn magát a hely.
Az alkotótér kialakításánál lebegtek-e lelki szemetek előtt nemzetközi példák?
A berlini Tachelest tudnám említeni, ahol jártam, és hasonló módon működik, pontosabban működött, mert egy kicsit más státuszba került azáltal, hogy az állam is beszállt a finanszírozásába. A legfőbb mintát azonban a legújabb trendek alapján, a co-working iroda, vagyis a közösségi munkavégzés formája jelentette. Később bővült a koncepció, hogy ne csak a helyi alkotók között valósulhasson meg a kooperáció, az együttgondolkodás, hanem kiterjedjen az idejövő civil, kulturális rendezvényekre, eseményekre, meetupokra is. Ennek az elképzelésnek a harmadik részét a co-working iroda megnyitása képezi szabadúszó grafikusok, informatikusok, újságírók, kreatív emberek számára, ahol akár pár órára is tudnak munkaállomást bérelni. Reményeink szerint szeptemberre fog elkészülni.
Az együttdolgozást, a társalkotást milyen módon tervezitek elősegíteni?
Arra törekszünk, hogy a projekteket, produkciókat, például egy színházi előadást házon belül tudjunk megoldani, ezáltal inspirálva, megmozgatva és összekapcsolva a helyben dolgozó művészeket. Szeretnénk legalább havonta egyszer közösségépítő reggeliket rendezni, amely alkalmat és lehetőséget teremt az ismerkedésre, az összedolgozásra, továbbá szintén havonta prezentációkat szervezni, amikor a csoportok beszámolhatnak arról egymásnak, hogy éppen mivel foglalkoznak, hol tartanak. Az Iparhoz, vagy a Képzőhöz hasonlóan kipakolások keretében nyílnának meg az egyébként zárt, munkára berendezkedett műhelyek a szélesebb közönség számára. A tervek között szerepelnek rezidens programok, alkotók meghívása, kiküldése, kapcsolatfelvétel a külföldi alkotóházakkal, velük együtt dolgozni, esetleg együtt pályázni. A közösségi alkotás mellett, amire még nagy hangsúlyt helyezünk az a fenntarthatóság. A későbbiekben a MOME Fenntarthatósági csoportját és a Kortárs Építészeti Központ közösségi kertészet programját szeretnénk bevonni egy belső függőkert kialakításába. Azon gondolkodunk, hogyan lehetne erre a típusú környezettudatos látásmódra és magatartásra felhívni a figyelmet, kizöldíteni a környéket, köztéri akciókat szervezni a Blaha Lujza téren, mindebbe bekapcsolva a 8. kerületet.
Milyen forrásokból tudtok működni?
Egyrészt bérleti díjból, amit az itt dolgozó alkotócsoportok fizetnek be minden hónapban, másrészt külsős rendezvényekből. Érdekes, hogy még nem indultunk be hivatalosan, máris érkeznek megkeresések. Január végén a Kitchen Budapestnek volt itt 120 fős programja, amelynek keretében Evan Roth graffitiművész tartott előadást. Valamint feltöltöttük kampányvideónkat a Creative Selector honlapjára, amely hatvan napig lehet fent, és nagyon számítunk arra, hogy itt összejöjjön a várt összeg. Magánbefektetőket és szponzorokat próbálunk megcélozni, de nem csak pénznek örülünk. Az egyik támogatónk révén birtokunkba került egy londoni bútorhagyaték, amelynek darabjaiból minden MÜSZI-alkotó választhat magának egyet, amelyet felújíthat, átalakíthat. Az így született munkákat elárvereznénk, és az így befolyt összeget a fenntartásra fordítanánk.
A kampányotokhoz milyen elemeket terveztek még?
Egy nagy megnyitó eseményt, amelynek egyelőre még nincs konkrét időpontja, mindenesetre márciusra, áprilisra már biztosan lesznek programok. Szeretnénk különböző művészeti ágból tiszteletbeli védnököket felkérni, a leendő programok és a hely filozófiájával összhangban, akik egyperces filmben mondanák el, hogy a saját szakterületükön a MÜSZI mit jelent, de a különféle események megnyitásában is számítunk közreműködésükre. Az egyeztetések még zajlanak, a neveket egyelőre még nem árulhatom el.
A MÜSZI előkészítése komoly stábot feltételez…
Valóban, szükség volt egy ütőképes csapatra, mert megsokszorozódtak a feladatok, ahogy haladtunk előre az időben. A különféle területek koordinálását, mint a programszervezés, kommunikáció, pénzügy, építkezés stb. egy-egy felelős vállalta önkéntes alapon, akikkel hetente kétszer találkozunk, hogy átbeszéljük az aktuális teendőket, ez most konkrétan a hely átépítését, a marketinget, a gazdasági tervezést, a szponzorszerzést és a programszervezést jelenti. Magát a helyet egyébként A Harmadik Emelet Kft. üzemelteti, civil részről a szakmai hátteret a Jelenlét Kulturális Közhasznú Egyesület biztosítja.
Szó volt a jelenleg is folyó építkezésekről, amelynek keretében itt a Corvin Áruház harmadik emeletén kialakításra kerülnek az alkotócsoportok stúdiói, műhelyei. Az egységes külső megjelenésre vannak-e elképzelések?
Szándékaink szerint a MOMÉ-val együttműködve tennénk közzé felhívást dizájnerek részére, hogy fix összegből erre a helyre mit találnának ki. Nemcsak sima pályázatra gondoltunk, hanem olyan dizájneseményre, amelybe a MÜSZI alkotóit bekapcsolva, inspiráló közösségi élményt nyújt.
