A libanoni fővárosban hónapok óta feszült a helyzet, aminek most inkább belpolitikai és nem geopolitikai okai vannak: a lakosság mind nagyobb része érzi úgy, hogy az ország helyzete ma rosszabb, mint az 1990-ben véget ért polgárháború óta bármikor. A teljes politikai vezetést korrupcióval és hozzá nem értéssel vádoló tüntetők több mint két hónapja szinte minden nap az utcára vonulnak, s a tüntetések sokszor véres összecsapásokba torkollnak. Ebben a rendkívül érzékeny régióban persze a legkülönbözőbb teóriák terjednek arról, hogy kik állhatnak az egyes csoportosulások mögött; ilyen körülmények között még egy ártatlannak tűnő plasztika is felkorbácsolhatja a szenvedélyeket.
Tavaly júniusban Shape of the city címmel hirdetett meg a városvezetés egy programot, melynek célja az volt, hogy az egykor a Közel-Kelet Párizsaként emlegetett város visszanyerje régi szépségét és hangulatát. A program keretében több új köztéri szobrot is felállítottak, köztük az egyik vezető helyi kortárs galéria, a Letitia Gallery által képviselt brit Nathaniel Rackowe térplasztikáját. A Londonban élő 44 éves művész elsősorban nagy méretű geometrikus szobraival és fényinstallációival szerzett nemzetközi hírnevet magának; rendszeresen szerepel rangos múzeumok csoportos tárlatain; egyéni kiállításainak vezető galériák adnak helyet. A műkereskedelemben a bejrúti mellett egy-egy párizsi és dubaji galéria is képviseli.
Az LP 46 című térplasztika, amely három nagy méretű, egymást keresztező négyzet körvonalait mutatja, tavaly nyáron megkapott minden, a felállításához a helyi előírások szerint szükséges engedélyt és az azóta eltelt időben szervesen hozzátartozott a város egyik központi terének arculatához. Különösen látványos képet mutatott a plasztika éjszakánként, amikor bekapcsolták a négyzetek éleinek belső oldalába épített világítást. Nem is volt semmi gond egészen december közepéig, amikor is valaki egy közeli magas épület balkonjáról fotózta le a plasztikát, ami így, felülnézetből egyértelműen egy Dávid-csillag képét mutatta.
Az amatőr fotós gyorsan megosztotta a képet a közösségi médiában és felháborodottan tette fel a kérdést: mit keres a Dávid-csillag Bejrút központjában, az ősi sziklák tetején? A Twittert azonnal elöntötték a felháborodott bejegyzések, amik legjobb esetben is cionista provokációt emlegettek, vizsgálatot és szigorú konzekvenciákat követeltek és még a plasztika és a felállítását követően több mint egy évvel kezdődött tiltakozó megmozdulások között is összefüggést véltek felfedezni. Ziad Shabib kormányzó, akit a tüntetések sokszor tehetetlenséggel vádolnak, ezúttal gyorsan cselekedett: a fotó megjelenésének másnapján a bejrútiak már csak a plasztika hűlt helyét láthatták.
A művész és galériája természetesen elítélte a szobor elmozdítását, mondván, hogy a művet szemből vagy oldalról és nem fentről kell szemlélni. Határozottan tagadták, hogy a Dávid-csillag megjelenítése szándékos volt, azt pedig kifejezetten abszurd gondolatnak minősítették, hogy a műnek bármiféle szerepe lehetett a tiltakozóhullám elindításában. A Dávid-csillagra való utalás szerintük „geometriailag is elfogadhatatlan”, mivel ez a plasztika három négyzetből, míg a csillag két háromszögből áll. Rackowe elmondása szerint a művet Bejrút változó arculata, a régi, lebontott épületek helyére kerülő újak geometrikus formái ihlették. A szobrot Bejrút és Libanon népének készítette, tette hozzá a művész, hogy „megjelenítse annak a helynek a varázslatos jellegét, amit ők hazájuknak nevezhetnek”.
Persze nem minden bejrúti értett egyet a hatóságok döntésével. „Ez csak egy kocka, ti idióták” – írta egyikük, míg egy másik kommentelő attól tart, hogy miután már nincs ott, nehéz lesz mindenkinek elmagyarázni a szoborról, hogy az nem Dávid-csillag volt és csak korlátolt emberek nézték annak egy olyan libanoni politika képviselőiként, ami már önmaga karikatúrája.
A galéria azzal a kéréssel fordult az emberekhez az ügy kapcsán, hogy vonják le a tanulságokat és járjanak el óvatosan az ilyen fotók nyilvánosságra hozatalakor; gondoljanak arra, milyen súlyosak lehetnek a következmények az ország jelenlegi feszült légkörében.
