Hogyan lett az Esterházy magángyűjteményből az ország első jelentős közgyűjteménye? Mennyit ér ma egy corvina? Milyen úton kerültek a Seuso-kincsek a Nemzeti Múzeumba? Pénz, pénz, pénz és néhány megszállott művészetkedvelő munkája nyomán ma számos felbecsülhetetlen értékű műtárgyat tudhatunk múzeumainkban.
A Spektrum Home Minden pénzt megér című, új sorozata ezen a héten a közgyűjtemények értékével, a gyűjtemények bővítésének lehetőségeivel és mikéntjével foglalkozik. A kezdőpont a Nemzeti Múzeumban látható Seuso-kincs, amelynek a története kétségkívül a legkalandosabb az utóbbi évtizedek hazai műkincs-sztorijai közül. Az antik tárgyakban érdekelt Sümegh József találta meg az ezüst lakomakészletet 1976-ban, a Dunántúlon. Négy évvel később, az akkor Pápán sorkatonai szolgálatát töltő fiatalembert felakasztva találták egy borospincénél. A meglehetősen hamar lezárt nyomozás öngyilkosságot állapított meg, és ezzel akkoriban kevesen mertek vitatkozni. A nyolcvanas évek végén azonban újranyitották az aktákat, hogy jogállami keretek között is kivizsgálják az ügyet, amiben később, a műkincsek New York-i felbukkanása után, még a Scotland Yard is érdekelt lett. A haláleset körülményeit máig nem sikerült megnyugtató módon tisztázni, a tárgyak egy része viszonylag gyors egymásutánban bukkant fel a műtárgypiacon, több állam is bejelentkezett értük, de hosszú, évtizedekre titkosított tárgyalások után, végül a magyar állam jutott a birtokába, pontosabban lett a megőrzője a negyedik századi, már saját korában is különleges készletnek. Hogy pontosan hogyan, mennyiért és miért annyiért, arról is szól a sorozat következő, szombati epizódja.
A Seuso-kincsekhez hasonlóan Mátyás király corvináinak jó része is kézről-kézre járt az évszázadok során. A legendás könyvtár, melynek nagyságát a kutatók nagyjából 2500 kötetnyire becsülik, a maga korában is világhírű volt. A könyvtár szétszóródott köteteiből Ferenc József császár és király Abdul Aziz török szultántól kapott néhány díszes példányt ajándékba 1896-ban, így kezdődött a corvinák „visszagyűjtése”. Ma a kötetek közül harminchetet őriznek az Országos Széchényi Könyvtárban, szigorú előírások szerint. A corvinák jelentőségét és felbecsülhetetlen kulturális értékét senki számára sem kell külön bizonyítani. Egy-egy kötet árát azonban konkrétabban is meg lehet határozni, figyelembe véve például a könyv állapotát vagy az alkotó személyét, de lényeges lehet a felhasznált papír és arany mennyisége is, vagy például, hogy ki „firkálta össze”, vagyis ebben az esetben inkább érdemes úgy fogalmazni, hogy ki készített jegyzeteket a szöveghasábok mellé. A szombati epizódban közelről is szemügyre vehetünk egy ilyen kötetet, és a korabeli, illetve mai értékéről is szó lesz.
A kortárs műveknél az évszázadok patinája nem segíti az értéknövekedést, ehelyett nagy szerepet játszik az alkotó személye, jól követhető életrajza, egyre fontosabb intézményeket felvonultató kiállítási listája és munkáinak sikere a műtárgypiacon. A Ludwig Múzeum raktáraiba is beviszik a nézőt a dokusorozat készítői, ahol azért mégiscsak elhangzik, hogy nem a pénzben kifejezhető materiális érték a legfontosabb egy ilyenfajta közgyűjtemény esetében.
Miközben a Minden pénzt megér következő epizódjában folyamatosan előkerül: pénz nélkül nem lehet jelentős közgyűjteményeket építeni. Ahogyan a Nemzeti Múzeum főigazgatója a film egy pontján ki is mondja:
„erre a világ minden pénzét el lehet költeni”.
De a gyűjteményépítés nem mindig és nem csak pénzkérdés. Ízlés, szaktudás, bátorság és (adott esetben politikai) szerencse. Visszamegyünk a Szépművészeti Múzeumot megalapozó Esterházy család képgyűjteményének történetéig, 1870-is, és addig, hogy az akkori idők politikai és világgazdasági mozgásai hogyan teremtették meg a lehetőségét annak, hogy ez a kollekció végül Magyarországon maradjon, és hogy ki volt az a személy, aki felismerte: itt a pillanat. A szóban forgó államtitkárról, Pulszky Károlyról most épp egy regény íródik, ennek szerzője világítja meg a történet háttérét a Szépművészeti tereiben.
A néző pedig elgondolkodhat egyrészt azon, hogy mi lett volna, ha ezek az együttállások nem valósulnak meg, másrészt azon is, hogy a ma közgyűjteményi, vagy akár múzeumépítési vitái és konfliktusai mennyire és milyen módon folytatják a XIX. század hasonló helyzeteit. Hiszen pénz, hatalom és érték bonyolult viszonyáról van szó akkor is és most is.
Minden pénzt megér
Spektrum Home,
május 9., 23.00 és
május 10. 10.30
Támogatott tartalom.
