Ezekben a hetekben egyre jobban hiányzik a művekkel, műtárgyakkal való közeli kapcsolat. Virtuálisan viszont be lehet járni galériákat, sőt olyan tereket is, ahová máskor nehezen jutnánk el . Az acb Galéria a COVID-19 világjárvány miatti fizikai zárva tartása alatt egy másik misztikus terébe, a raktárába enged bepillantást. A galéria munkatársai innen emeltek ki műveket, különlegességeket, amelyeket a hozzájuk fűzött történetekkel, gondolatokkal mutatunk be. I.rész.

5 db | 2 pcs, 70 x 70 cm / 3 pcs, 70 x 90 cm
1973 nyarán Michael Nyman – mára világhírű zeneszerző – londoni lakásába kézbesítették Steve Reich küldeményét, aki a legújabb művét küldte el londoni barátjának. Nyman azonnal kicsomagolta a kazettát, és az éppen nála vendégeskedő magyar képzőművész, Tót Endre társaságában hallgatta meg. Steve Reich a minimalista zene első mesterműveként számon tartott Drumming című darabját küldte Nymannak, aki pályafutását a kortárs kísérleti zene új, minimál irányzatának kritikusaként kezdte.
Tót Endre az Anglia-szerte több városban megrendezett, Fluxshoe (1972-1973) fluxus vándorkiállítás blackburni állomásának egyedüli magyar résztvevőjeként érkezett Angliába, majd közös barátaik révén két hetet vendégeskedett Nymannál Londonban. Míg Tót a fesztiválon több órás I AM GLAD IF I CAN STAMP pecsételés akciójával vett részt, addig ritmikus vonalstruktúrákra építő, minimalista szellemben készült akvarelljeit londoni galériás együttműködések reményében vitte magával Budapestről.
A hetvenes évek első felében Magyarországon mind szigorúbbá váló kontroll nem tette lehetővé a kicsempészett művek hazavitelét, így a műveket Tót Nymanra bízta.
A találkozás mindkét művész számára meghatározó élmény volt, ám a vasfüggöny felülírta a kibontakozó barátságot, ellehetetlenítve a rendszeres kapcsolattartást és találkozást. Az elmúlt évtizedek során mindkettejükett más-más országba, irányba sodorta az élet.
Tót Endre 1978-ben DAAD ösztöndíjasaként Nyugat-Berlinbe utazott, majd a végleges emigráció mellett döntött és Kölnben telepedett le. Nyman időközben kritikusból zeneszerzővé, Peter Greenaway filmrendező alkotótársává vált, majd mozgalmas életútja a közelmúltban Milánóba vezette, ahol sok évtized után újra hallott Tót Endre felől. Az acb Galéria részt vett 2019-ben a MIART milánói kortárs képzőművészeti vásáron, ahol Nyman is megfordult a galéria standján. Közel fél évszázad elteltével Nyman az acb Galéria közreműködésével ismét felvette a kapcsolatot Tót Endrével, akinek rábízott műveit mindvégig megőrizte. Nyman iránti hálája jeléül, Tót elveszettnek hitt korai művét Nyman-painting címre keresztelte. A korábban soha nem látott, Londonban hagyott Nyman-painting Milánón keresztül 46 év után került vissza Budapestre, ahol első alkalommal a 2019-es Art Market Budapesten került bemutatásra.

Pont, maradj otthon!
Paul Klee azt mondta: a vonal egy pont, ami elment sétálni. Akkor Csiky Tibor pontja egy 2020-as tavaszi perspektívából ezek szerint az, amikor a vonal hazamegy a sétából, és otthon marad.
Csiky Tibor (1932-1989) Korniss Dezsőn és a zuglói körben felnőtt generációjának egyik legkarakteresebb magyar szobrásza volt, akinek több kisplasztikája mellett olyan kuriózum számba menő grafikáját is rejti az acb raktára, mint a fenti 1973-as filctollrajz, ami a konceptuális művészet iránt intenzíven érdeklődő időszakából származik. Csiky tanítványait, a szintén az acb által képviselt Fenyvesi Tóth Árpádot és Nemes Ferencet is a művészet és a tudomány határmezsgyéjén megjelenő jelenségekből merített inspirációja felé orientálta és saját művészetében is gyakran foglalkozott az organikus matematikai formák mellett, a zárt és nyitott struktúrák plasztikai dinamikájával, akárcsak Hencze Tamás festő kollégája.
Támogatott tartalom.