Az elmúlt évek többszöri, jelentős átalakulásai után a legnagyobb bécsi kortárs művészeti vásár, a Vienna Contemporary (VCT) idén változatlan tulajdonosi struktúrával és menedzsmenttel, az eddigi névvel és a tavaly először „belakott” helyszínen vág neki az idei kiadásnak. A helyzet persze mégsem ugyanaz, mint tavaly, egyrészt az – első félévi tapasztalatok alapján – romló piaci hangulat miatt, másrészt pedig azért, mert a vásár 2021-ben felbukkant és első két kiadásával figyelemreméltó sikert elért új vetélytársa, a Spark Art Fair Vienna az idei évet – némiképp váratlanul – kihagyta. (Visszatérésüket a jövő évre ígérik.)
A VCT részvételi számai a konkurencia kiesése mellett is a tavalyi évhez hasonlóan alakulnak; míg tavaly 17 országból 62, idén 19 országból 61 galéria standját láthatják a látogatók. Boris Ondreička, a vásár művészeti vezetője már a rendezvényt értékelő tavalyi interjújában elmondta az artportálnak, hogy mennyiségi értelemben nem kívánnak terjeszkedni; a hangsúlyt a színvonal további emelésére helyezik. Másfelől a helyszín, azaz a patinás Kursalon Wien adottságai nem is tennék lehetővé lényegesen több stand elhelyezését. Ha a résztvevők számában nincs is érdemi változás, földrajzi eltolódások megfigyelhetők. Ez a házigazda ország galériáit érinti a legkevésbé; számuk lényegében változatlan maradt és a vezető galériák többségét a szervezők ezúttal is meg tudták nyerni a részvételnek. Annak ugyanakkor nyilván nem örülnek, hogy a Galerie Eva Presenhuber, melynek első ízben történt részvételét tavaly nagy sikerként könyvelték el, idén a VCT-vel párhuzamosan megrendezendő Frieze Seoul-t választotta. A VCT elsősorban regionális, a közép- és kelet-európai régiót középpontba állító vásár, idén azonban éppen ebből a régióból csökkent a résztvevők száma. Ebben a kevésbé aktív magyar részvétel is szerepet játszik: míg tavaly a bécsi székhelyű, de Budapesten is működő Knoll Galerie mellett négy további hazai galéria is eljött Bécsbe, idénre közülük – a Knoll mellett – csak az acb Galéria és a Kisterem maradt. Ők a leginkább elkötelezettek az osztrák főváros mellett, hiszen tavaly a VCT mellett mindketten részt vettek a Spark Art Fairen is. A szerény idei részvétel azért is kissé meglepő, mert tavaly a Spark-on több más hazai galéria részt vett; közülük senki sem ”nyergelt át” a VCT-re. Ennek aligha lehet az az oka, hogy a bécsivel párhuzamosan több más nagyobb vásár is zajlik majd a világban, hiszen a már említett Frieze Seoul-nak nincs magyar résztvevője, a New York-i The Armory Show egyetlen magyar szereplője viszont – Nemes Márton szóló show-jával – az az acb Galéria, mely az újabb amerikai bemutatkozás mellett is ott lesz Bécsben. Az ok inkább részben abban keresendő, hogy a hazai galériák egy része idén általában is visszafogottabb a nemzetközi vásárokon való szereplést illetően, részben pedig abban, hogy üzletpolitikájukban ma már kisebb szerepet játszik a nemzetközi piac Bécsből jól belátható szelete.
Ami még a részvételi listákból és a számokból kiolvasható: 15 galéria vesz részt idén először – vagy hosszabb szünet után újra – a Vienna Contemporary-n, azaz a kiállítók negyede cserélődik ki az előző évhez képest. Idén minden bizonnyal nagyobb lesz a szóló show-val jelentkező galériák száma; erre utal, hogy míg tavaly a 62 galéria közel 200 művész munkáit mutatta be, idén a 61 galéria standján 120 művész alkotásai lesznek láthatók. A hazai galériák közül az acb – a tavalyi évhez hasonlóan, amikor Selma Selman show-jával a vásár legjobb standjának címét is elnyerte – ezúttal is egyetlen művész, Ember Sári munkáit mutatja be, míg a Knoll és a Kisterem csoportos kiállítást rendez, előbbi osztrák, szlovák és bolgár művészek mellett Birkás Ákos, El-Hassan Róza és Rudas Klára, utóbbi Trapp Dominika, Kaszás Tamás és Kristóf Krisztián alkotásaival.
Mivel a vásár szervezői idén is szabad kezet adnak a meghívott galériáknak – nincsenek például kiemelt témák, vagy preferált műfajok – a vásár várhatóan idén is nagyon sokszínű lesz, még ha a helyszín adottságai – például a műfajok tekintetében – bizonyos korlátokat is jelentenek.
A galériák túlnyomó többsége a vásár fő szekciójában mutatkozik be, de idén is lesz egy külön szekció osztrák, pályájukkal Ausztriához kötődő vagy ott tanult fiatal, 40 év alatti művészek szóló show-i számára. A ZONE 1 nevű szekcióban kiállító galériák kiválasztására a vásár vezetése a Londonban és Bécsben működő független kurátort, szerkesztőt és művészeti írót, Francesca Gavint kérte fel.
A VCT idén is folytatja tavaly indult és akkor az ország elleni orosz agresszió fényében Ukrajnára koncentráló, pódiumbeszélgetéseket és egy kiállítást is magába foglaló különprogramját, a Statement-et, hogy „a kortárs művészetet összekösse társadalmi ügyekkel és politikai eseményekkel”. A program idén a Political Homelessness and Contemporary Citizenship címet viseli; az egyik panelbeszélgetés – Citizenship and Belonging címmel – azt a kérdést járja körül, hogyan hallathatják hangjukat, hogyan vehetnek részt a társadalom életében és a politikai folyamatokban azok, akik nem a „saját” országukban élnek, milyen nehézségekkel kell szembenézniük és mennyiben segíthet a kultúra ezek leküzdésében. A másik panel Inclusive Europe címmel a nyugat-balkáni országok európai integrációs tapasztalatainak fényében Ukrajna integrációjának esélyeit és lehetőségeit vizsgálja.
A „das weisse haus”-ban a vásár ideje alatt, majd egészen október 21-ig látogatható a Not either or, but and című kiállítás, melyen Laura Amann kurátor nyolc osztrák és külföldi művész, köztük Oláh Mara (Omara) műveivel gondolkodtat el arról, hogyan harcolják ki „helyüket a Nap alatt” azok, akik valamilyen okból elhagyták vagy elhagyni kényszerültek hazájukat vagy ott etnikai kisebbségként élnek.
A városban való jelenlétének hangsúlyosabbá tétele érdekében a VCT idén először indítja útjára a Sculpture Projectet. Ennek keretében a Kursalont körülvevő Stadtparkban egy plasztikát helyeznek el, mely a következő évi vásárig marad ott. A plasztikát, amit a neves osztrák képzőművész, Heimo Zobernig által tervezett talapzatra állítanak, pályázati úton választották ki; a pályázaton a vásáron résztvevő galériák, illetve művészeik indulhattak. Az idei nyertes az osztrák Carola Dertnig, a bécsi képzőművészeti akadémia professzora lett; műve, a Feldenkreis_FI_001_Lucia Westerguard a címben szereplő, 2008-ban elhunyt cirkuszművész-táncos-szaxofonista emlékét idézi meg, aki gyakran zenélt a Stadtparkban – pontosan azon a helyen, ahol most Dertnig műve látható lesz.
A vásár promóciójában a VCT előszeretettel hangsúlyozza, hogy aki ezekben a napokban Bécsbe látogat, számos más kortárs művészeti eseménynek is résztvevője lehet; ezek többségének esetében az időbeli egybeesés természetesen nem a véletlen műve. Így például idén is a VCT-vel párhuzamosan kerül megrendezésre a zömmel a fiatal művészetre koncentráló, magát egy művészeti vásár, egy kiállítási platform és művészstúdiók kombinációjaként definiáló Parallel Vienna legújabb kiadása; ennek résztvevői köre még nem került nyilvánosságra.
A VCT-hez igazítja időpontját a bécsi kortárs galériák immár hagyományos, kedvelt őszi rendezvénysorozata, a Curated by is, melynek keretében felkért külföldi vendégkurátorok által rendezett kiállításoknak adnak helyet. A rendezvény honlapján már hozzáférhető kiállításoknál idén sem a kurátorok, sem a bemutatkozó művészek között nem találtunk magyarokat. (Tavaly a Christine König Galerie és a Galerie Krinzinger is magyar kurátorokat hívott meg, de hazai alkotók munkái nemcsak ezeken a tárlatokon szerepeltek, hanem egy szlovén kurátornak a Georg Kargl Fine Arts-ban rendezett kiállításán is.)
Több rendezvényt tervez a VCT a vásár ideje alatt a Queer Art Spaces Viennával együttműködve is; a júniusban queer in the city címmel lezajlott program már ezek felvezetését szolgálta.
Megemlítjük még, hogy míg tavaly az Albertina, idén az Albertina Modern egy fontos kiállításának megnyitója esik egybe időben a VCT-vel: a szeptember 6-án nyíló Ausztria – Németország. Festészet 1970-2020 című kiállítás a két szomszédos ország művészeinek az elmúlt fél évszázadban született alkotásait egymással párbeszédbe állítva mutatja be.
Borítókép: A Vienna Contemporary helyszíne, a Kursalon Wien. A Vienna Contemporary jóvoltából
