Gyorsan „visszaszokott” a közönség a tavaly október 31-én részlegesen újra megnyílt Szépművészeti Múzeumba; a kevesebb mint negyed év alatt már több mint százezren fordultak meg itt, elsősorban azért, hogy megnézzék a felújított épületet, mindenekelőtt a régi pompájában helyreállított, korábban a nagyközönség elől évtizedekig elzárt Román Csarnokot, de sokan látták a Leonardónak tulajdonított bronzszobor, a Budapesti lovas köré épült kamarakiállítást is. A múzeum idei programjában a XVII. és XVIII. század művészetét bemutató új állandó kiállítások megnyitása mellett két jelentős időszaki tárlat is szerepel. Az első Leonardo után az itáliai reneszánsz másik géniusza, Michelangelo grafikai munkásságára összpontosít, nem kevesebb mint 30, a világ legrangosabb múzeumaiból kölcsönzött, különböző technikákkal készült rajzot mutatva be tőle. A művek között alaktanulmányok éppúgy szerepelnek mint a Sixtus-kápolna mennyezetéhez vagy az Utolsó ítélethez készült tanulmányrajzok. Az április 5 – június 30. között látogatható tárlaton Michelangelo munkái mellett legismertebb kortársai, így Leonardo, Raffaello, Signorelli és Bronzino mintegy félszáz alkotása is szerepel.
A múzeum őszi, Rubens és a flamand festészet fénykora című, október 24-től 2020. február 16-ig látogatható kiállítása a nagy művészettörténeti korszakokat és kiemelkedő nemzeti festőiskolákat bemutató sorozat legújabb állomása. A korábbi kiállítások a spanyol festészet évszázadait, az itáliai reneszánsz, majd az ugyancsak itáliai sei- és settecento, végül a holland aranykor művészetét idézték meg. Míg az utóbbi tárlatokon Caravaggio, illetve Rembrandt volt a „húzónév”, ezúttal Rubens áll majd a középpontban, akinek döntő szerepe volt hazája festészetének XVII. századi felvirágoztatásában. A tárlat ráirányítja majd a figyelmet a flamand művészek jelentős közép-európai tevékenységére és a két régió kulturális kapcsolataira is. A kiállítás alapját a múzeum jelentős saját gyűjteménye képezi, de számos remekmű érkezik külföldi múzeumokból is; a bécsi Liechtenstein hercegi gyűjtemény például egymaga 20 munkával járul hozzá az összesen csaknem 120 művet felvonultató tárlat sikeréhez.
A Magyar Nemzeti Galéria – a dolgok jelenlegi állása szerint – 2023-ig biztosan jelenlegi helyén marad, de új kiállításai már jelzik a módosult profilt, a XIX. és XX. századi hazai és nemzetközi művészet bemutatását. A cél a legutóbbi hónapok kiállításai iránti nagy érdeklődés – Frida Kahlo tárlata 220 ezer, a Londoni Iskola a kortárs-„majdnem kortárs” kategóriában kiemelkedően jónak számító 52 ezer látogatót vonzott – stabilizálása. Az év első bemutatója március 28-július 28. között a Bauhaus 100. évfordulójához kapcsolódva Absztrakt revü címmel az egyik magyar „bauhaus-os”, Weininger Andor életművéből válogat; a tárlat a művész hagyatékából építkezik, ami a nevét viselő alapítvány adományaként került a múzeumba.
Egy Rakovszky Zsuzsa-versből vett idézet – Minden múlt a múltam – adja a 10. születésnapját ünneplő Fortepan digitális fotó archívum 100 ezer tételes gyűjteményéből válogatott kiállítás címét. Az április 11-augusztus 25. között látogatható tárlat az átlagemberek életét megörökítő és nézőpontját tükröző privát fotókon keresztül idézi meg Magyarország XX. századi történelmét.
Míg a Szépművészeti Múzeum időszaki tárlatai tavasszal és ősszel nyílnak meg, a Galéria legnagyobb kiállításait a nyári és téli hónapokra időzítették. A nyár fő eseménye A szürrealista mozgalom Magritte-tól Dalíig című, június 27-én nyíló tárlat lesz, ami a szürrealista mozgalom történetének rendkívül fontos, 1929 körüli időszakára koncentrálva mutatja be az irányzat fő tendenciáit és kiemelkedő alkotóit. A Pompidou Központtal együttműködésben szervezett tárlat elsősorban a párizsi intézmény rendkívül gazdag gyűjteményéből válogat és a címben is szereplő művészek mellett többek között Max Ernst, Miró, Picasso és Picabia festményeit, valamint Man Ray és Brassaï fotóit vonultatja fel.
Születésének 150. évfordulója alkalmából szeptember 26-tól 2020. január 5-ig kabinetkiállítás mutatja be a korának világviszonylatban is legkeresettebb portréfestői közé tartozó László Fülöp munkásságát. A művek az angol királyi gyűjteményből és jelentős magángyűjtőktől érkeznek a tárlatra.
A világhírű magyar fotóművész, Brassaï születésének 120. évfordulója adja közel 20 év utáni első nagyszabású hazai kiállításának apropóját. Az október 17-én nyíló tárlat egy párizsi magángyűjtemény közel 200 fotójával enged bepillantást a művész különböző alkotói korszakaiba.
Az év utolsó bemutatója a XX. század kiemelkedő jelentőségű magyar alkotóinak szentelt életműkiállítások sorát folytatja: december 12-én nyílik a holokausztnak 75 éve áldozatul esett Farkas István tárlata. (A sorozat legutóbbi, Korniss Dezsőnek szentelt kiállítása április 7-ig még megtekinthető.)
A Szépművészeti Múzeumhoz tartozó Vasarely Múzeumban január 23-án már meg is nyílt az év első időszaki tárlata, az Égetett geometria. A március 3-ig látogatható kiállítás a Zománcipari Művek bonyhádi gyárában 1968-1972 között zajlott zománcművészeti kísérleteket mutatja be. Ezekben az években nyaranta a Pécsi Műhely tagjai, illetve a hozzájuk csatlakozott Bak Imre, Pauer Gyula, Major Kamill és mások készítettek itt a zománc időtállóságával élve szabadtéri, köztéri bemutatásra szánt, a geometrikus absztrakció és az op-art körébe tartozó motívumokat megörökítő munkákat, melyekből mintegy félszáz látható a tárlaton.
Ugyanitt március 14-én megnyílik Victor Vasarely néhány hónapig zárva tartott állandó kiállítása is, melynek anyaga, mint ahogy arról mi is beszámoltunk, több nagy nemzetközi kiállításon szerepelt az elmúlt időszakban. Az új tárlat hű marad a művész alapítói elgondolásaihoz és figyelembe veszi a legújabb interdiszciplináris kutatási eredményeket is.
Szintén a Vasarely Múzeum ad otthont június 13. és szeptember 22. között a Holdmúzeum 1969. Művészet és világűr című kiállításnak, melynek apropója a holdraszállás 50. évfordulója. A tárlat sztárdarabja a kiállítás címében is szereplő Holdmúzeum lesz, egy körömnyi méretű, a Holdat valóban megjárt kerámialap, ami a földönkívüliek számára kívánt üzenni az amerikai kortárs művészetről olyan alkotók miniatűr rajzaival mint Warhol, Chamberlain, Rauschenberg vagy Oldenburg.
Last but not least, a Szépműhöz tartozik a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum is, ahol február 5-én nyílik A köztes lét túloldalán. Hajas Tibor művészete és a tibeti misztériumok című tárlat, ami Hajas munkásságának eddig kevésbé ismert oldalát, utolsó fényképsorozatainak és performanszainak a tibeti buddhista szertartásokhoz kapcsolódó hátterét mutatja be.
A Hopp Ferenc Múzeum idén ünnepli alapításának 100. évfordulóját. A májusban nyíló és egy évig nyitva tartó jubileumi kiállítás a múzeum gyűjteményeinek anyagán keresztül az ázsiai kultúrák és művészetek magyarországi jelenlétének történetét járja végig.
Nyitókép: Hősök tere, Millenniumi emlékmű, háttérben a Szépművészeti Múzeum, 1934. Fortepan / Romák Éva
