Hétfőtől, augusztus 5-től közel egy éven át, 2020 július 5-ig látható az a kiállítás a londoni Tate Modern-ben, amely a magyar képzőművész, Maurer Dóra pályájának mintegy öt évtizedét öleli fel.
A Dóra Maurer című kiállításon 35 mű látható, részben a Tate saját gyűjteményéből, részben magángyűjtőktől, és a tárlatban öt olyan mű is helyet kap – emeli ki az intézmény – amely ajándékozással a Tate kollekciójába kerülhet. A válogatás a művész sokszínű tevékenységének keresztmetszete, hiszen szerepelnek grafikai munkái, festményei, fotói, fotó alapú, konceptuális művei és filmjei is. A Tate kiállításáról szóló közlemény kiemeli, hogy Maurer Dóra a rendszerváltás előtt a független művészeti színtér fontos figurája volt, más, szabadon gondolkodó alkotókkal, zeneszerzőkkel, képzőművészekkel, irodalmárokkal, elméleti emberekkel együtt. Az 1937-es születésű művész alapvetően grafikusi képzést kapott, 1955 és 1961 között tanult a Magyar Képzőművészeti Főiskola festő-, illetve képgrafika szakán – korai grafikai munkáiból 2017-ben a Magyar Képzőművészeti Egyetem rendezett kiállítást.

A hatvanas évek vége felé fordult érdeklődése a fotó és a konceptuális művészi gondolkodás felé, a fotóalapú megoldások, a film, a személyes akciók is ekkortól jelennek meg alkotói gyakorlatában, s a hetvenes évek során művészetét már teljes mértékben ez az irány határozta meg.
A matematikai gondolkodás, a logika, a geometrikus rendszerek, a szerialitás is foglalkoztatják, a nemzetközi színtéren legismertebbé vált munkái jelentős részben ezen koncepciók jegyében fogant művek. A nyolcvanas évek során művészetében sajátos módon jelenik meg a szín, valamint a térhasználat, a kilencvenes évek pedig festészeti fordulatot hoznak, majd egyre inkább a görbült síkok és tér problémája kezdik foglalkoztatni.

Nagyon fontos Maurer Dóra művészetpedagógiai, művészetszervezői és kiadói tevékenysége is. Több nemzedéknyi hazai művésszel került kapcsolatba tanárként, sokak gondolkodására volt nagy hatással. Művészetpedagógiai munkáját még 1975-ben, Erdély Miklóssal együtt kezdte kreativitás-kurzusok formájában, az akkori időkben alternatívnak számító pedagógiai módszerek alapján. Alapítója az OSAS (Open Structures Art Society) nevű szerveződésnek, ma is tanít, szervez kiállításokat és ad ki katalógusokat, könyveket. 1987-1991 között a budapesti Iparművészeti Főiskola (a mai MOME) vendégtanára, 1997 és 2007 között tanított a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, később Magyar Képzőművészeti Egyetemen (MKE). Ma az MKE Doktori Tanácsának tagja. 2017-ben lett a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia elnöke.

Maurer Dóra nemzetközi „áttörése” a magyar és a kelet-közép európai képzőművészet egy izgalmas története s ez a történet hétfőtől új fejezettel folytatódhat tovább. Minthogy férje, Gáyor Tibor festőművész osztrák állampolgár, 1967-től kezdődően Budapesten és Bécsben él. Művészetét osztrák-német területen már a hetvenes évektől jól ismerték, köz- és magángyűjteményekbe is bekerült. Később a világ egyre több pontján, szinte folyamatosan szerepeltek és szerepelnek művei, erről az artportal-on többször is írtunk, így például a magyar művészek külföldi kiállítási megjelenéseit bemutató négyéves sorozatunkban is, amelynek zárásakor összeszedtük: egyéni és csoportos kiállításairól 4 év alatt 43 alkalommal számoltunk be.

Noha a Tate két munkáját már 1985-ben megvásárolta, a meghatározó angolszász intézményi és műkereskedelmi színtérre Maurer igazán csak az utóbbi években lépett be, és ebben több folyamat is közrejátszott, például a hatvanas-hetvenes évek kelet-európai és ezen belül magyar művészete iránti fokozottabb nemzetközi érdeklődés. Amiben viszont benne van a hazai köz- és magánintézmények, műgyűjtők fontos „aprómunkája” a háttérben, így például Maurer Dóra 2008-as, Szűkített életmű című nagy kiállítása a Ludwig Múzeumban, a Tate orosz- és kelet-európai gyűjteményezési bizottsága magyar tagjainak tevékenysége az elmúlt évek során (a témáról interjúnk Somlói Zsolttal itt) , de a Bookmarks című kiállítás-sorozat is, amelyet budapesti kereskedelmi galériák szerveztek (acb, Vintage, Kisterem) több éven keresztül, több helyszínen, s amelynek épp a tavalyi Frieze kereskedelmi vásár idején valósult meg a londoni bemutatója.
Ebben a történetben fontos állomás volt Maurer 2016-os londoni kiállítása, a White Cube-ban 6 out of 5 címmel rendezett önálló tárlat. A White Cube-ban egyébként idén szeptemberben újra kiállítása nyílik, az utóbbi 20 év munkáiból, főként az Overlappings sorozatból.
A londoni Tate pedig, mondanunk sem kell, igazi kánonképző intézmény, a New York-i MoMA és a párizsi Pompidou mellett a világ legfontosabbjai között van, a látogatószáma pedig évi hatmillió körüli. Maurer kiállításával egyidőben például a világ kortárs művészetének egyik szupersztárja, az izlandi Olafur Eliasson állít ki ugyanott.
Nyitókép: Dóra Maurer: Triolets, 1981. Film, 35mm, shown as video, projection, black and white, sound (mono) © Dora Maurer / Purchased with funds provided by the Russia and Eastern Europe Acquisitions Committee 2015 http://www.tate.org.uk/art/work/T14286