Oroszországból szinte menetrendszerűen érkeznek műtárgyak megrongálásáról szóló hírek, melyekben csaknem mindig olyan kortárs alkotásokról van szó, amiket az orosz nemzeti érzület megsértésével, blaszfémiával vagy erkölcsrombolással vádolnak a többnyire ultrakonzervatív, ultranacionalista vandálok. A legújabb megrongált kép azonban nem mai munka, hanem több mint 130 éves: az orosz festészet mindmáig egyik legnagyobbjaként tisztelt Ilja Repin (1844-1930) egyik legismertebb alkotása, az 1885-ben született Rettegett Iván és fia 1581. november 16-án. Iván az orosz birodalom első, közel fél évszázadon át uralkodott cárja volt a XVI. században, Tarján M. Tamás írását idézve:
a későbbi orosz vezetők valamennyi archetípusát felmutatta: egy személyben volt bölcs reformer, gondoskodó cár-atyuska és véreskezű diktátor.
Ennélfogva megítélése is sokszor változott az idők során a mindenkori kurzus függvényében – az éppen aktuális felfogás inkább előbbi két tulajdonságát helyezi előtérbe, s kevesebb időt vesztegel annak bemutatására, milyen áron érte el eredményeit. Repin festménye a cár életének egyik legdrámaibb pillanatát örökíti meg: a hirtelen haragú uralkodó egy vita hevében megölte trónörökös fiát, Iván herceget. Bár a történetírás tényként kezeli a gyilkosságot – nyitva hagyva annak lehetőségét, hogy az nem szándékos volt –, a cár imázsának polírozásán dolgozók ezt ma is vitatják. Úgy tűnik, a mai hivatalos politika is egyre inkább az ő oldalukra áll: Putyin tavaly júniusban arról beszélt, hogy a fiúgyilkosság „legenda”, amit a Nyugat az Oroszországgal szembeni propaganda-hadjáratában használ. Szerinte ezt a hírt az akkori pápai nuncius terjesztette, aki többször is tárgyalt Oroszországban. 2016-ban egyébként egy azóta is erőteljesen vitatott szobrot is felállítottak az egykori uralkodó tiszteletére a Moszkvától 335 kilométerre fekvő Orjolban.
Repin festménye egyszer már a művész életében is vandál támadás áldozata lett. 1913-ban egy látogató késsel szabdalta fel több helyen a vásznat, aminek restaurálásában akkor még a festő maga is részt vett. A képet ezt követően tették üveges keretbe, az üvegről azonban kiderült – ha korábban esetleg nem is, most bizonyosan –, hogy nem volt ütésálló.
A nevezetes alkotás 2013-ban is a viták középpontjába került, amikor a monarchisták a múzeumból való eltávolítását követelték – természetesen eredménytelenül.
A mostani tettes egy voronyezsi férfi, aki május 25-én közvetlenül zárás előtt sétált be a múzeum Repin-termébe és egy kisebb vasrúddal esett neki az üvegnek, majd a képnek, amit végül több, a trónörököst ábrázoló helyen elszakított, míg az eltörött üveg a keretet rongálta meg. Azt, hogy nem csak az alkohol dolgozhatott benne, még a TASZSZ hivatalos közleménye is sejtetni engedi, amennyiben „történelmi okokról” beszél. A tettes akciója közben a fültanú, de beavatkozni csak késve tudó teremőrök szerint a „nem ölte meg a fiát” szavakat mormolta. A múzeum az okozott kárt súlyosnak, de nem helyrehozhatatlannak minősítette.
Figyelemreméltó, hogy az illetékesek mennyire eltérő tanulságokat vontak le az esetből. Vlagyimir Arisztarkov kulturális miniszterhelyettes a hasonló cselekményekért kiszabható börtönbüntetés – jelenleg három éves – felső határának drasztikus emelését szorgalmazta; Irina Lebegyeva, a múzeum igazgatója a biztonsági intézkedések szigorítását és a szeszes italoknak a múzeumban lévő éttermekből és büfékből való kitiltását helyezte kilátásba és csak egyik beosztottja, Tatjana Gorodkova, az intézmény főkonzervátora ment mélyebbre az okok keresésében. Ő egyrészt azt tartja gondnak, hogy az emberek nem tudnak differenciálni a történelmi tények és egy műalkotás között.
Repin maga is azt nyilatkozta annak idején, hogy nem a történelmet akarja illusztrálni munkájával, hanem egy pszichológiai drámát kíván megörökíteni. A két dolog összekeverésével bármely műalkotás potenciálisan áldozattá válhat, hangsúlyozta Gorodkova. Ennél is mélyebbre ment akkor, amikor az orosz társadalmat ma jellemző „példátlanul agresszív hangulatról” beszélt, melyben „mindenki azt hiszi, hogy csak az ő álláspontja lehet a helyes és ezért agresszívan elutasít minden más nézetet”. Ez a légkör is szerepet játszhatott ebben „az orosz és az európai kultúra elleni szörnyű bűncselekményben” – tette hozzá.
A képrongáló előzetes letartóztatásban várja a vizsgálat lezárását, a festményt pedig – a második világháború alatti evakuálása óta először – eltávolították a Tretyakov Képtár Repin-terméből és megkezdték restaurálását. Csak a tüzetesebb vizsgálatok után derül majd ki, mikor láthatja újra a nagyközönség.
