A Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Tudományos Bizottsága 1995-ben alapította az előző év legjobb művészettörténeti publikációinak díjazására szolgáló Opus Mirabile-elismerést. A bizottság eleinte két, jó ideje már három kategóriában értékeli, majd az Akadémia székházában ünnepi összejövetelen a bizottság egy-egy tagja méltatja a műveket. Elsőként az 1994. évi teljesítmények elismerésére került sor.
A sorban már huszonhatodik ünnepségre a járvány miatt egy éves késéssel, december 10-én került sor az Akadémia székházában, a 2019-es év díjazottjainak méltatásával.
Az egyszerzős tanulmányok, monográfiák közül:
– nagyon sok szavazatot kapott Haba Péter „Magyar ipari építészet 1945–1970” című monográfiája, amelyet a Terc Kiadó jelentetett meg. A művet Lővei Pál méltatta.
– majdnem a legtöbb szavazatot kapta Bara Júlia „Károlyi Alajos pesti palotájának belső kialakítása és gyűjteménye” című, az ArsHungarica folyóratban megjelenttanulmánya. Méltatására Bubryák Orsolya vállakozott.
– a legtöbb szavazatot Jávor Anna „Lieb Ferenc. Egy rokokó festő Felső-Magyarországon” című monográfiája kapta, amelynek a kiadója a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézete volt. A kötetet Jerney Kiss János méltatta.
A többszerzős művek (kiállítási katalógusok, tanulmánykötetek) közül:
– nagyon sok szavazatot kapott a Budapesti Történeti Múzeum, a Matica Srpska Képtára és a Szerb Egyházi Múzeum közös,„Szerb székesegyház a Tabánban. Az eltűnt Rácváros emlékezete” címmel a Budapesti Történeti Múzeumban rendezett kiállításának katalógusa. A kiállítást és a kötetet Csáki Tamás, Golub Xénia, Terdik Szilveszter és Vukovits Koszta jegyezték. A katalógust Farbaky Péter méltatta.
– majdnem a legtöbb szavazatot a Barokk freskófestészet Magyarországon I. Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megye című korpusz kapta, amelyet Jernyei Kiss János szerkesztett, és a Magyar Művészeti Akadémia jelentetett meg, a Székesfehérvári Püspökség támogatásával. A könyv szerzői: Borz Zsófia, Gaylhoffer-Kovács Gábor, Haris Andrea, Herczeg Renáta, Jernyei Kiss János, Lóczi Dóra, Nagy Veronika, Opra Zsuzsanna, Ökrös Dóra, Sárossy Péter, Serfőző Szabolcs, Smohay András, Somorjay Sélysette, Tatár Sarolta, Ugri Bálint. A méltatást Galavics Géza mondta.
– a legtöbb szavazatot a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők. A reformáció 500 éve cínű kiállításának tanulmánykötete kapta,amelyet Kiss Erika, Zászkaliczky Márton és Zászkaliczky Zsuzsanna szerkesztett. A művet Buzási Enikő méltatta.
A recenzió, kritika, könyv-, illetve kiállításismertetés, kutatási helyzetkép kategóriában nagyon sok szavazatot kapott Rácz Miklós Helyzetkép a műemlékügyről című, az Akadémiai Dolgozók Fórumának honlapján megjelent írása, még több szavazatot kapott Mélyi József Ligeti jövőkép című, az Artportalon megjelent kritikája, míg a legtöbb szavazatot a BUKSZ – Budapesti Könyvszemle Tiszteletkör rovatában A magyar művészet a 19. században. Képzőművészet című kötetet különböző szempontokból vizsgáló öt szerző, Gyáni Gábor, S. Varga Pál, Keserű Katalin, Margócsy István és B. Nagy Anikó írásaiból szerkesztett blokk kapta. A három díjazott együttes méltatását Prékopa Ágnes végezte.
A cikk lejjebb folytatódik.