A Budapesti Művelődési Központ november 18-án Művészet a világhálón – szimpózium címmel rendezvényt szervez.
„Villódzó monitoron trónoló „Picassók”. Vagy nem is annyira trónoló, sokkal inkább lebegő műalkotások, amiket megfelelő eszközökkel – pl. hálózat és monitor – befoghatunk, hogy egy pillanat erejéig birtokba vegyük őket. Aztán csak egy kattintás és tovább úsznak. Ez az internet és rajta a művészet. Bármit elérhetünk, persze ha valaki már megtette azt a szívességet, hogy felaggatta erre a bizonyos hálóra. Szerencsére sokan megteszik – múzeumok, kurátorok és művészek –, így a világ kulturális örökségének jó része már fent lebeg a hálón és várja azt a bizonyos kattintást. Vegyük tehát szemügyre, mire érdemes kattintgatni, ha valaki valódi művészetre vágyik a virtuális közegben, vagyis mit és hogyan kínálnak a múzeumok, a kurátorok és a művészek szellemi felüdülés gyanánt.” (BMK)
A Budapesti Művelődési Központ november 18-i Művészet a világhálón címet viselő szimpóziumán ebből a kínálatból böngészhet a művészet új irányzataira vagy a hagyományos műalkotások új bemutatási módjaira kíváncsi közönség. A szimpózium keretében az interneten található művészeti tartalmakat háromféle megközelítésben veszik górcső alá.
• A hagyományos művészeti intézmények az elmúlt évtized során egyre nagyobb mértékben vették birtokukba az internet adta lehetőségeket. Elkészültek a saját honlapok, ahová fokozatosan kerültek fel kezdetben az alapinformációk, majd fokozatosan maguk a múzeumi műtárgyak is.
• A tartalomfejlesztésben a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum vitte a zászlót, amikor az országban elsőként tette hozzáférhetővé az világhálón keresztül teljes műtárgygyűjteményét, ami nagy segítség a néprajz szerelmeseinek, a kutatóknak és a diákoknak, hiszen a képek mellett szakszerű leírásokat is találunk. Az adatbázist dr. Bereczki Ibolya, a Múzeum főigazgató-helyettese mutatja be.
• A Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteménye hasonlóképpen járt el, az adatbázison túl azonban múzeumpedagógia eszközökkel igyekszik megnyerni az ifjabb korosztályt is a kultúra ügyének. Az ötletekről és eredményekről Nagy Árpád Miklós, a gyűjtemény vezetője beszél majd.
• Az internet által született, a művészeti életet, kommunikációt nagyban befolyásoló új tárlattípus, a virtuális kiállítás. Elméletben nincs műalkotás a világon, amit ne ismerhetnénk meg, ha az alkotó valóban ezt akarja.
• Mit jelent ez, milyen jövőt ígér? – erről beszél Bohár András esztéta.
• Krén Emil „virtuális kurátor”, vagyis a virtuális kiállítótereket műalkotásokkal megtöltő honlapkészítő, pedig az eddig elkészült honlapokat ismerteti előadása keretében.
• Az internet legnagyobb újítása, amit a művészeti életben létrehozni engedett: a virtuális műalkotások. Ezekről maguk az alkotók és a „műértők” beszélnek majd. Szövényi Anikó képzőművész saját alkotásait elemzi számunkra, rávilágítva az alkotás motivációira és a hálózati művészet általa vélt perspektiváira.
• Szegedy–Maszák Zoltán, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Intermédia Tanszékének docense elméleti oldalról közelíti meg a hálózati művészetet és annak, a művészettörténetben betöltött szerepét.
• A szimpózium záróakkordjaként Beöthy Balázs képzőművész és művészeti író a hálózati művészet aktuális helyzetéről tart előadást „Jodi térképe” alapján, a neten lebegő alkotások között szemléz, hogy az érdeklődő magányos „szörfölése” során maga is rátaláljon a virtuális világ művészeti értékeire.