Az amerikai metropolisz főpolgármestere, Bill de Blasio két évvel ezelőtt elindított kulturális stratégiai tervének megfelelően, idén tavasszal kellett előállniuk a város által támogatott múzeumoknak, kulturális intézményeknek az úgynevezett társadalmi sokszínűségi terveikkel, ismerteti a témáról szóló cikkében az artnet news. Az érintett intézményeknek ki kellett dolgozniuk egy koncepciót arra nézve, hogy a vezetésükben, az alkalmazotti státuszokban és a programokban miként jelenik meg náluk a New York-i társadalom sokszínűsége, nemi, faji, etnikai tekintetben, illetve mit tesznek a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokért.
Bill de Blasio demokrata párti politikus annyira ragaszkodott a CreateNYC című stratégiájában megfogalmazottakhoz, a várt támogatások folyósírását ettől az évtől már a sokszínűségi szempontokhoz is kötötte. „Fontos, hogy ha támogatunk intézményeket, akkor azok reprezentáljanak mindenkit és fogadjanak is be mindenkit” – jelentette ki.
A határidőre 33 intézmény adta be a terveit, azok, amelyek városi tulajdonú ingatlant használnak és rendszeres támogatást kapnak a várostól, köztük például a Metropolitan Museum of Art (Met), a Lincoln Center for the Performing Arts vagy a Queens Museum.
Egy 2016-os felmérés szerint a New York-i kulturális intézmények vezetése még mindig kétharmad részben a fehérek körül került ki, miközben a városlakóknak csak egyharmada fehér. A magasabb beosztásokban (például a kurátorok között) szintén zömmel fehéreket talált a felmérés, színes bőrű munkavállalókat pedig főként az intézmények fenntartásában és a biztonsági személyzeteknél regisztráltak.
A sokszínűségi tervek megvalósítása azonban a gyakorlatban nem egyszerű és a különféle intézményeknél eltérő képet mutat – ismerteti az artnet news. A lap Anne Pasternakot idézi, az évi 9 millió dolláros városi támogatást kapó Brooklyn Museum igazgatóját, aki szerint egészen biztosan mást jelent a társadalmi sokszínűség, az egyenlőség és a befogadás mint elvárás az ő intézményénél, vagy például a Jewish Museum esetében. Ugyanakkor elismeri, Brooklynban is van mit tenni ebben az ügyben, merthogy maga a társadalom is szélsebesen változik: „Egész biztosan nem voltunk elég befogadóak és nyitottak, legalábbis abban a tekintetben, hogy miként határozzák meg önmagukat az emberek ma, szemben azzal, ahogy mondjuk öt éve tették. Ugyanakkor biztos, hogy minél sokfélébb a csapatunk összetétele gender, társadalmi háttér, vallási vagy politikai meggyőződés, vagy akár fogyatékosság tekintetében, annál jobb munkát tudunk végezni az elgondolkodtató programok szempontjából”. A Brooklyn Museum programjai között körülnézve találunk jócskán olyasmit, ami a kisebbségek reprezentációjával foglalkozik: We Wanted a Revolution: Black Radical Women, 1965-85 (2017), The Legacy of Lynching: Confronting Racial Terror in America (2017), Nobody Promised You Tomorrow: Art 50 Years After Stonewall (2019)
Az utóbbi időben szélesebb vita bontakozott ki a gyakornoki programokról (intership), egész pontosan arról, hogy ezek nem hozzáférhetők mindenkinek, és legtöbbször eleve csak azok jöhetnek szóba, akik megengedhetik maguknak az ingyenmunkát a nagy intézményekben. Úgyhogy most az elvárt praxisok közé tartozik a fizetett gyakornoki programok működtetése is, amelyből több intézmény is kiveszi a részét, köztük a MoMA PS1, és amelyben oktatási intézmények is közreműködnek, mint a City University of New York, a diákjait egy együttműködési program keretében küldve a különféle helyekre.
Múlt héten, a város kulturális ügyekkel foglalkozó hivatala közzétett egy felmérést a kulturális intézményekről, amely összesen 65 szervezet 7000 dolgozójának válaszain alapul. Ez alapján vegyes a kép, emeli ki az artnet news. A válaszadók kétharmada nő, a vezető pozíciókban levők fele viszont férfi. Női alkalmazottakat zömmel az edukáció és a fundraising területén talált az új felmérés. A faji és etnikai diverzitás szempontjából nem sok minden változott 2016 óta, a válaszadóknak csak 10%-a mondta magáról, hogy fekete vagy latin. A vezetőségi tagok, kurátorok, magasabb szakmai beosztásokban dolgozók kétharmada fehér. Amiben előrelépés történt, az a fizetett gyakornoki helyek bővülése, illetve a fogyatékossággal élők számára megvalósuló programok mennyisége, illetve több fogyatékkal élő jutott munkához az intézményekben, 8 százaléknyi ilyen munkavállaló volt a válaszadók között. Az LGBTQ emberekkel kapcsolatban pedig rendkívül befogadónak bizonyultak a kulturális intézmények, miközben a Gallup szerint a New York-i lakosság 4%-a tartozik ebbe a társadalmi csoportba, a felmérésben érintett kultúrmunkások 15%-a határozta meg magát odatartozónak.
Nyitókép: Lorna Simpson: Guarded Conditions, 1989 / Photo: Medium.com
