A Paradise in print című, a Bronx-i botanikus kertben megrendezett kiállításon növényekkel kapcsolatos karibi mesék, legendák, történetek illusztrációit, akvarelleket, nyomatokat, fóliókat, ritka könyveket láthatunk. Itt van például a Kenyérgyümölcs történet, késői 18., korai 19. századi francia és angol rézkarcok mutatják a növényt, a ládát, amiben Tahitiról a Karib-tenger szigeteire szállították, és a szállító hajó keresztmetszete. A metszetek a Lázadás a Bounty–n című könyvhöz készültek.
A Green Gold (Zöld arany) című szekcióban azoknak a növényeknek a precízen kiszínezett nyomatait, metszeteit láthatjuk, amelyek a legnagyobb hasznot hozták az európai gyarmatosítóknak. Köztük vannak a francia litográfus Étienne Denisse Flore d’Amérique című, híres könyvében közölt cukornád ábrázolások. A növényt Kolumbusz vitte az Új Világba, és a hollandok vitték sikerre termesztését az 1640-es években. Ugyancsak Denisse nyomatán láthatjuk az Amerikában őshonos dohányt, amelynek élvezete a 16-ik században jelent meg Európában, de később az amerikai Virginia és Észak Karolina államokban bizonyult legeredményesebben termeszthetőnek. Pierre Turpin 1820-as könyvéből származik a kávécserjét ábrázoló metszet. A növényt Etiópiából importálták a Karib-tenger térségébe. A kakaót az aztékok használták serkentő italként, magja pedig a pénzükül szolgált. A cserjét Ignaz Strenzl 19. századi, kézzel színezett metszetei mutatják. Philippe Sylvestre Dufour 1685-ös metszetén közel-keleti, kínai és amerikai indián öltözéket viselő férfiak isszák kedvenc italaikat: kávét, teát és csokoládét. Láthatunk kókuszpálmákat ábrászoló litográfiákat, és itt van Leopold Rottman metszete is, amelyen egy buja, bukolikus tájképben álló, sötétbőrű férfi kővel ver agyon egy kígyót. Mark Catesby 1731-43 között írt, Carolina, Florida és a Bahama szigetek természetének világa című, gazdagon illusztrált munkája volt az első, az Atlanti-óceán déli részének és a Karib térség természeti gazdagságát bemutató könyv. A könyv illusztrációi alapján festette később John James Audubun az amerikai madarakat ábrázoló sorozatát. A kubai növényeket bemutató szekcióban találhatjuk Francisco Adolfo Sauvalle sérült, 19. századi rajzait és festményeit, amelyeket vizsgálva fogalmat alkothatunk arról, hogy milyen nehéz volt botanikai leleteket dokumentálni a trópusokon, ahol a papírt előszeretettel fogyasztják a rovarok. Fidel Castro uralmának egyik pozitív eredményét az iparosodás elmaradása jelentette, így Kuba nagy része még ma is olyan, mint egy botanikus kert. Puerto Rico szigete az Egyesült Államokhoz tartozik, így az amerikai kutatók egyik fontos vizsgálati területévé vált. A New York-i botanikus kert alapítói, Nathaniel Lord Britton és felesége, Elizabeth 16 kutatóexpedíciót szerveztek a szigetre. Kutatási eredményeiket az 1923-30 között megjelent, többkötetes Botany of Porto Rico and the Virgin Island (Puerto Rico és a Virgin szigetek botanikája) című könyvsorozatukban foglalták össze. Egy teljes falat foglalnak el a kiállításon Frances Worth Horne, egy 44 évig Puerto Rico-ban élő természettudós kaktuszokat, virágokat és más növényeket ábrázoló akvarelljei. Több mint 13 000 féle virágzó növény él a Karib-szigeteken. Nikolaus Joseph Jacquin Selectarum Stirpium Americanarum Historia című könyvéhez kézzel festette le a virágokkal borított Geiger fát (Cordia sebestana). Aztán itt vannak a többnyire máshonnan importált karibi gyümölcsök, a banán, citrom, édes citrom, narancs, füge, datolya és kókusz 18. századi, színezett litográfiái. A kiállítás legújabb képeit a Brooklyn-i művészek, Bernard és Harriet Pertchik festették az 1950-es években. Az Alcoa gőzhajózási társaság megrendelésére festett képeken trópusi növényeket és virágokat láthatunk. A társaság ezekkel a képekkel hirdette teherszállító- és sétahajót.
Botanical Garden, New York
Najmányi László: A Paradicsom nyomatokon
A Paradise in print című, a Bronx-i botanikus kertben megrendezett kiállításon növényekkel kapcsolatos karibi mesék, legendák, történetek illusztrációit, akvarelleket, nyomatokat,...