Exit Art Gallery, New York
Hiába tiltja parancsolat, feltétel nélkül az emberölést, a világ legkeresztényibb országában, az Amerikai Egyesült Államokban még mindig alkalmazzák a halálbüntetést, ugyancsak a sok ellentmondást tartalmazó Bibliára („Fogat fogért, szemet szemért”) hivatkozva. A történelem során számos megoldást alkalmaztak az elítéltek életének kioltására. Kezdetben az volt a cél, hogy az illető minél lassabban haljon meg, minél többet szenvedjen, a nagy eseményre összegyűltek legnagyobb örömére. Aztán, ahogy az ember kezdett felvilágosulni, keresni kezdték a kivégzés ’humánusabb’ módjait. Az ’emberségesebb’ megoldásokon töprengő elmék így jutottak el a villamosszék ideájához, éppen a felvilágosodás tanain alapított USA-ban. A nagy ötlet, hogy a nemrég felfedezett elektromosságot alkalmazzák kivégző eszközül, egy fogorvos, Alfred P. Southwick agyából pattant ki 1898-ban, miután látta, hogy az áram milyen gyorsan végzett egy generátort véletlenül megérintő részeggel. Saját fogorvosi széke adta az ötletet, hogy az elektromosság általi kivégzés egy erre a célra készített székben történje. Az első villamosszéket a nagy feltaláló, Thomas Edison laboratóriumának egyik kutatómérnöke, Harold P. Brown építette. A villamosszéket az 1989-es év során Edison laboratóriumában kísérletezték ki. Maga Edison ajánlotta, hogy egyenáram helyett a kétszer olyan hatékony váltóáramot használják a szék működtetése során. Az elítéltet a székbe szíjjazzák, leborotvált végtagjaira és egy acélsisak révén fejére is elektródákat rögzítenek, csuklyát húznak rá, a jelenlévő pap imádkozik érte, majd többször egymás után bekapcsolják a körülbelül 10 Amper erősségű, nagyfeszültségű (2000 volt) áramot. A villamosszéket először 1890. augusztus 6-án, a New York állambeli Auburn börtönben, a gyilkosságért elítélt William Kemmler kivégzésére használták. Az áramot Edwin Davis ’állami elektrotechnikus’ kapcsolta be. Az elítélt két áramütést kapott. Az első 17 másodpercig tartott. Kemmler elveszítette ugyan tőle az eszméletét, de a szíve és lélegzése nem állt le. A két jelenlévő orvos, Dr. Edward Spitzka és Dr. Charles F. Macdonald megvizsgálták az elítéltet, majd Spitzka javasolta, hogy vezessék át rajta az áramot még egyszer. A második áramütés végzett Kemmlerrel. Erei és szemei felrobbantak és kigyulladt a teste. A kivégzés összesen 8 percig tartott. „Jobban jártak volna, ha fejszét használnak”, kommentálta az eseményt George Westinghouse, Thomas Edison riválisa az elektromos áram gyakorlati használatának kidolgozásában. Egy szemtanú szerint a látvány szörnyűbb volt, mint az akasztás. Kilenc évvel később a Sing Sing börtönben kivégzett Martha M. Place volt az első nő, akit a villamosszékbe ültettek. Az akasztás helyett alkalmazott villamosszék által végrehajtott kivégzés a 20. század első évtizedében általánossá vált Amerikában. Mindmáig több államban alkalmazzák, bár azóta kifejlesztették a gázkamrában, és a méreg injekcióval történő ítélet végrehajtást is, amelyeket néhány államban szabadon választhatják az elítéltek a villamosszék helyett. Hiába dolgoztak sokan, sokat a villamosszék tökéletesítésén, mindmáig gyakran előfordul, hogy az áramütések nehezen végeznek az elítélttel. 1999-ben a nagytermetű, kövér Lee Davis floridai elítélt kivégzése például 40 percig tartott. A villamosszéknek számos beceneve van Amerikában: Sizzling (Sistergő) Sally; Old Smokey (Öreg Füstös); Old Sparky (Öreg Szikrázó); Yellow Mama (Sárga Mama); Gruesome (Rémséges) Gertie.
A New York-i Exit Art galéria 2007. november 17-ig megtekinthető, Electric Lab című kiállításának fő látványossága egy villamosszék installáció, Bryan Mesenbourg interaktív műve. A kiállítás látogatói felkapaszkodhatnak az emelvény lépcsőin, beülhetnek a villamosszékbe és magukba ereszthetik a 867 sorba kötött krumpli által generált, 9 volt feszültségű, kellemes bizsergést okozó áramot, miközben fejük felett a REPENT (Tanúsíts bűnbánatot) szó villog. Az installációnak a kivégzések elleni tiltakozás világnapja ad aktualitást, amelyet az Egyesült Államokban nem tartanak meg. A kiállítást az elektromos áramnak szentelték. Mesenbourg villamosszékével ellentétben sok kiállított mű kifejezetten veszélyes. Táblák figyelmeztetik a szívritmus szabályozókat használókat és a szívbetegeket, hogy ne közelítsék meg a kiállított tárgyakat. Arnaldo Morales fenyegetően búgó műve például sok ezer volt feszültség révén nagyméretű elektromos ívet produkál, ami bárkit szénné égetne, ha hozzáér. Seth Weiner nagy erőfeszítéssel használható evezőgépe segítségével a látogatók maguk gerjeszthetnek áramot, amely felvillantja Szent Elmo tüzét egy üvegtartály vákuumában. Brendan McGillicuddy a Scientologia egyházának érzelem mérő e-méterét reprodukálta revű stílusban. A két tükörpanel előtt álló látogató elektromosított vízbe márthatja a kezét, hogy magát így vezetővé változtatva fényeffektusokat és zenét hozzon létre. A Revel Woodard elegáns szófájára ülők jókora áramütést kapnak, ha megérintik egymást. Ez a mű különösen népszerű. A kiállítás megnyitójának látogatói például megnedvesített ujjaikat dugták egymás fülébe a szófán ülve, többen csókolództak is, élvezve az áramütéseket. Arthur Elsnaar és Remko Scha video munkáján egy férfi arca látható, ahogy arcizmai a testébe vezetett áram hatására rángatóznak. Egy magát Flash Light- nak (Vaku) nevező művész napenergiával működtetett mécseseket készített konzerv dobozokból. Az egyik mécses izzója tangó ritmusban villog. Simon Schiessl összeomlott adótornyot kreált fénycsövekből. Emlékezetes Melissa Dubblin és Aaron S. Davidson neon felirata: Fuck You Edison.
Najmányi László: Elektromos laboratórium
Exit Art Gallery, New YorkHiába tiltja parancsolat, feltétel nélkül az emberölést, a világ legkeresztényibb országában, az Amerikai Egyesült Államokban még mindig alkalmazzák a...