Henry Dargerre, a remete életet élő, képeit nyilvánosan soha senkinek meg nem mutató, enigmatikus amerikai művészre néhány éve Halász Péter hívta fel először a figyelmet Magyarországon. Az 1892-ben született, 1973-ban elhúnyt Darger kórházi gondnokként dolgozott egész életében. Szenvedélyesen gyűjtötte az újságfotókat, képes termék-csomagolásokat, reklámcédulákat, szórólapokat, amelyekből és amelyek alapján évtizedek alatt sokszáz aquarelt, rajzot, kollázst készített, és más, főleg önéletrajzi ihletésű irodalmi munkák mellett egy 15 143 oldalas képeskönyvet állított össze.
A művész halála után megtalált könyv a The Story of the Vivian Girls, in What is known as the Realms of the Unreal, of the Glandeco-Angelinnian War, Caused by the Child Slave Rebellion (A Vivian lányok története, abban, amit az Irrealitás Birodalmaként ismerünk, a gyermekrabszolgák lázadása által okozott Glandeco-Angeliniai háború idején) címet viseli. A történetnek két befejezése van: az egyikben győznek a gonosz Glandeco királyság ellen lázadó gyermekrabszolgák, a másik befejezés szerint elveszítik a háborút és rabszolgasorsuk folytatódik. Darger emberi figuráit gyermekeket ábrázoló újság- és reklámképek indigó- és fénymásolatai, és kollázstechnika segítségével szerkesztette, majd vízfestékkel színezte. Briliáns kompozíciós képességgel és színérzékkel rendelkezett. A kockázatos szökések, véres csaták és fájdalmas kínzások képei a katolikus legendák eseményeire emlékeztetnek. A könyv szövegéből megtudjuk, hogy a gyermekáldozatok a keresztény mártírokhoz hasonlítanak. A gyermekeket gyakran meztelenül, vagy hiányos öltözékben ábrázolta, nemük kevert: a kislányfigurák közül soknak férfi nemiszerve van. A gyermekek mellett számos fantázia-figura is szerepel a könyvben, például szarvakat viselő, szárnyas, gyakran darazsakra emlékeztető lények (a blengigomeneanok), akik néha szövetségesei, máskor ellenségei a gyermekeknek. A szerző aprólékosan részletezi a gigászi csatákban elesett gyermekek halálát, fogságbaesés utáni brutális megkínzásukat a gonosz glandeliniaiak által. Sokak szerint Darger egész életében saját gyermekkori traumáit, korai árvaságát, árvaházakban, elmegyógyászati kezelés alatt töltött éveit igyekeztek feldolgozni. Többször állt pszichiátriai kezelés alatt: egy ízben például maszturbáció miatt töltött hosszú időt zárt osztályon. Darger az 1990-es években vált népszerűvé, a kívülálló művészet ikonjává Amerikában. Életéről, munkáiról számos könyv és tanulmány jelent meg, sorsát, művészetét filmekben, színdarabokban, táncszínházi művekben dolgozták fel. Halász Péter Budapesten, a Városi Színházban, 2002-ben állította színpadra Henry Darger történetét. A New York-i Andrew Edlin galériában látható képek – különösen a The Battle of Calverhine (A Calverhine-i csata) azt bizonyítják, hogy az egykori kórházgondnok művészete nem csupán egy megbomlott elme zűrzavarának dokumentációja, hanem olyan szellemi teljesítmény, amely a képzőművészet és irodalom legnagyobbjainak munkásságával egyenértékű.
Andrew Edlin Gallery, New York
Najmányi László: Henry Darger: A Vivian lányok feltűnése
Henry Dargerre, a remete életet élő, képeit nyilvánosan soha senkinek meg nem mutató, enigmatikus amerikai művészre néhány éve Halász Péter hívta fel először a figyelmet...