Jeff Koons|KOONS, Jeff amerikai művész létezéséről elvált felesége, az enigmatikus, szimbolikus Cicciolina révén értesült az önnön farkába harapó magyar közönség néhány éve. Művészetéből csak annyi ismeretes Magyarországon, amennyit a bulvárlapok megírtak, a szemét televízió (trash tv) megmutatott. A mélységes tudatlanság és legalantasabb ösztönök (szexuális elfojtás, irigység, féltékenység, kisebbségi komplexus, agresszív humortalanság) által megszűrt információk szerint a pasas nem igazi művész, hiszen nem szenved, nem csizmasarkával rajzol anyát gyermekével a trágyadombra, hanem inkább afféle média manipulátor akarnok, aki valódi, öblögetős művészet helyett botrányos giccseket fabrikál. Ideje helyretenni Jeff Koons esetét.Az 1955-ben született jelentős amerikai művész Andy Warhol és a reneszánsz mesterek útját követi. Ifjúkorában Salvador Dalí rajongója volt, meg is látogatta mesterét a New York-i St. Regis Hotelben. Dalítól tanult meg felülemelkedni a művészeten, a Picassoéhoz hasonló zord, elitista attitűdön, és az időjáráshoz hasonló természeti ténnyé válni. Tanulmányait az Art Institute of Chicago-ban és a Maryland Institute College of Art-ban folytatta, festészetet tanult. Tanulmányai végeztével brókerként helyezkedett el, közben tudományos alapossággal előkészülve beindította művészi karrierjét. Ezt a műveletet legalább annyira művészetnek tartotta, mint a műveket. Tudta, hogy a művésznek – ha csak nem önmagába bolondult őrült – legfontosabb erkölcsi kötelessége megmutatni műveit. Erre pedig csak akkor kap lehetőséget, ha személyisége is eladható. Tudomásom szerint Koons volt az első művész, aki imázs konzultánst alkalmazott. Ez a nem titkolt gesztus önmagában elég volt arra, hogy ismertté tegye a nevét. Műalkotásként teljes oldalas hirdetéseket helyezett el a vezető művészeti magazinokban. A hirdetésekben Matt Chedgey által készített fotókon volt látható, a siker tárgyi bizonyítékaival körülvéve. Warholtól és Dalítól megtanulta, hogy egy sikeres ember sokkal nagyobb közönség érdeklődésre számíthat, mint egy sikertelen. A szegénynek fizetnie kell, a gazdagnak fizetnek. Személyes megjelenései és interjúi során önmagáról egyes szám harmadik személyben beszélt, szent szörnyeteggé, média ikonná varázsolva magát. Az 1980-as években, amikor a szomszédos épületben laktam, alkalmam volt meglátogatni a Broadway és Houston Street sarkán működő, Andy Warhol gyárához hasonló stúdióját. Mint Warhol, Damien Hirst, a reneszánsz nagyjai, vagy a mostanában szupersztárrá vált kínai művészek ő is több mint harminc munkatárssal dolgozott, mindegyik a munka más-más aspektusáért volt felelős, így a művészre csak valódi feladata, az idea megteremtése maradt. Látogatásom során Koons elmondta, hogy gondosan kerüli az anyag megérintését, büszke arra, hogy művészeti tanulmányai befejezése óta nem piszkolta be kezeit festékkel, nem fogott szerszámot a kezében. Képeit instrukciói alapján szakmunkások festik, szobrainak elkészítését olasz sírkőfaragókra, üvegfúvókra, majolika készítőkre, fémmunkásokra bízza. Azért olaszokra, mert az olasz ízlés tudja a leggeilebb felületeket produkálni. Elsősorban a legbrutálisabb giccs átlényegítése érdekli. Megmutatta óriási giccses képeslap gyűjteményét, amelyek darabjai alapján nagyméretű festményei és szobrai készülnek. Látogatásom idején már túl volt első nagy művészi sikerein. Damien Hirst tőle lopta a formalin használatának ötletét. Three Balls 50/50 Tank című, 1985-ben született műve három, félig formalinnal megtöltött üvegtartályban úszó baseball labdából állt. A labdákat három asszisztense Koons vezényletére, a média jelenlétében egyszerre, asztrológus segítségével meghatározott pillanatban helyezte a formalinba. A Statuary (Szobrászat) című sorozata felnagyított, rozsdamentes acélból kiöntött gyermekjátékokból állt. Az egyik játék gyártója a szerzői jog megsértéséért sikertelenül perelte a művészt. A Banality (Banalitás) című sorozatának csúcspontját az 1988-ban, aranyfüsttel borított majolikából készített életnagyságú Michael Jackson and Bubbles című, a csimpánzát ölelő énekest ábrázoló szobra jelentette. A világ legnagyobb kerámia szobraként reklámozott alkotást 5 millió 600 ezer dollárért vásárolta meg a norvégiai Oslo Astrup Fearnley múzeuma a Sotheby aukcióján. 1992-ben egy Bad Arolsen-i (Németország) kiállítás kurátorainak megrendelésére alkotta meg a Puppy (Kölyökkutya) című, 12,4 méter magas kertészeti szobrát. A terrier kutyakölyköt ábrázoló rozsdamentes acél szobrot belőle kinövő, valódi virágok borítják. A művet először az ausztráliai Sydney kortárs művészeti múzeuma vásárolta meg, itt látták el automatikus, belső öntözőrendszerrel. A szobor 1997-ben a Solomon R. Guggenheim Foundation birtokába került. Ma a spanyolországi Bilbao-ban épített Guggenheim Museum teraszát díszíti és a város egyik legismertebb ikonjává vált. A szobor pontos másolatát az amerikai média mogul Peter Brant és manöken felesége, Stephanie Seymour vásárolták meg és állították fell Connecticut-i birtokukon. 1999-ben Koons dalt íratott magáról, amely a Momus együttes Stars Forever című albumán jelent meg. 2001-ben az irányítása alatt dolgozó asszisztensei festették a tájba helyezett bikiniket és ételeket ábrázoló Easyfun-Ethereal című sorozatát. 2007 novemberében a Hanging Heart című szobrát 23 millió 600 ezer dollárért vásárolta meg a New York-i Gagosian galéria a Sotheby aukcióján. Ez volt a legmagasabb ár, amit élő művész alkotásáért addig fizettek. Tulipánokat formázó léggömböket ábrázoló rajza két alkalommal (mindkétszer a holland Királynő Napján) a Google internetes kereső nyitó oldalára került. A művészetet csak kategóriákba zárva értelmezni tudó kurátorok és műítészek Koons munkáit a neo-pop, vagy poszt-pop irányzatokba sorolják, és a minimalizmus és a konceptualizmus leszármazottjának tekintik. Sok gondolkodó művészhez hasonlóan Koons sem fogadja el a szellemi világát korlátozó besorolásokat és visszautasítja, hogy műveinek bújtatott jelentése van. Úgy gondolja, hogy a munkái nem többek, nem mások, mint aminek első pillantásra látszanak. A véleményem szerint klasszikus dadaista hagyományokat is folytató, a száraz, humortalan, szextelen műkritikusok által szenvedélyesen gyűlölt művészt 2005-ben az amerikai Művészeti és Tudományos Akadémia tagjává választották. A Cicciolinával 1991-ben kötött, öt évig tartó viharos házassága inspirálta a Made in Heaven (A Mennyországban készült) című erotikus fénykép, fotó és szoborsorozata elkészítésére. Koons legújabb munkái jelenleg a New York-i Metropolitan Museum tetőkertjében láthatók. Mindegyik rozsdamentes acélból öntött szobor egy apró, giccses tárgy – léggömbökből készített játék kutya, Valentin napi csokoládé szív, kifestőkönyv figura – óriási méretűre nagyított, Claes Oldenburg műveit idéző változata, egyszerre mulatságos esztétikai és erotikus perverzió, amely a kortárs társadalom infantilizmusát tükrözi. A Jeff Koons on the Roof című kiállítás 2008. október 26-ig tekinthető meg.
(Metropolitan Museum of Art, New York)
Najmányi László: Jeff Koons a tetőn
Jeff Koons|KOONS, Jeff amerikai művész létezéséről elvált felesége, az enigmatikus, szimbolikus Cicciolina révén értesült az önnön farkába harapó magyar közönség néhány éve....