Najmányi László: Mr. – Manga láz

A Disney filmek és a klasszikus japán képzőművészet inspirálta manga képregénystílus meghódította a világot. Ma már nemcsak a tokioi elővárosi vasutakon utazó hivatalnok tömegek lapozzák lázasan a gyakran pedofilnak minősíthető képregényeket, hanem a New York-i, londoni, párizsi metrók utasai is. Amíg Japánban erősen cenzúrázzák a pornográf fényképeket, filmeket, a szexuális fantázia legbizarrabb formái is szabadon megnyilvánulhatnak rajzokon, animációs filmeken keresztül. Sokat mond a Felkelő Nap országának szexuális kultúrájáról, hogy a legbrutálisabb képregényeket a japán nők éppen annyira kedvelik, mint a férfiak. Szájukat szemérmesen eltakaró kezeik mögött vihogó titkárnők mutogatják egymásnak a zsúfolt, sokszáz kilométer sebességgel száguldó vonaton a szörnyek, sokkarú polipok által, minden lehetséges módon megerőszakolt kislányokat ábrázoló képeket. A Mr. művésznevet használó, fiatal japán művész, Masakatsu Iwamoto önéletrajzában magát „lolicom”-nak, japánul „Lolita-komplexumosnak” nevezi. Manga fever című kiállításának hatalmas méretű képein tányérnagyságú szemekkel megáldott, iskolai, vagy pincérnő egyenruhát, térdzoknit és boszorkánykellékeket viselő nimfácskák csábítják a gyermeklányok sugározta erotikához vonzódó nézőket. A koboldszerű lények néha felemelik szoknyácskájukat, hogy megmutassák szőrtelen ártatlanságukat, máskor a blúzuk alá engednek betekintést, vagy kacéran lehúzzák térdharisnyájukat, a gyermeklábujjaktól beindulók legnagyobb örömére. Maszturbációra való utalásként a művész spermiumokhoz hasonlító betűkkel szignálja képeit. A Strawberry Voice (Eperhang) című szobor egy óriási, a padlóra helyezett kislány fej, amelynek tágranyitott szeme mögött rózsaszínű textíliákkal és plüss játékokkal berendezett babaszoba látható.
Lehmann Maupin Gallery, New York
(2007. május 3. – június 23.)