2006-ban, az Enciklopédia Kiadó gondozásában jelent meg a THEREMIN című, a világ első térvezérlésű elektronikus hangszere, a theremin és feltalálója, Lev Szergejevics Tyermen (Leon Theremin) történetét feldolgozó dokumentumregényem. Azóta (VJ NoMore kódnéven), újabb kutatási eredményeimmel kiegészítve a történet három kötetes, angol nyelvű videó-könyv változatát is elkészítettem, THEREMINIAD címmel. Ebből a műből láthatnak most egy részletet az artportal.hu látogatói.
A theremin összetéveszthetetlen hangját az 1960-as években hallottam először. 1995 óta kutatom Theremin professzor és mágikus hangszere történetét. A hangszert és feltalálója labirintus-szerű, tragikus életét 2001 decemberében, a budapesti Zeneakadémián, a Les Fleurs du Mal nevű társulatom közreműködésével színpadra állított Theremin című elektronikus oratóriumommal mutattam be a magyar közönségnek. A történetet, a Magyar Rádió felkérésére, ugyanabban az évben hangjáték formájában is feldolgoztam. Több mint tíz éve játszom a hangszeren. Mintegy félszáz elektronikus zenei koncertemen használtam a theremint az első bemutató óta eltelt kilenc évben. Társulatommal tucatnyi táncjátékban, zenés színházi előadásban bontottuk ki a sokrétegű, sokdimenziós történet különböző aspektusait. Az előadások, koncertek mindegyikéhez az amerikai, orosz és francia archívumokban, valamint az interneten talált dokumentum-felvételekből, régi fényképekből és digitális animációkból komponált videó háttérvetítéseket készítettem. A háttérvetítésekből és az előadások, koncertek videó-felvételeiből állt össze a videó-könyv.
Theremin professzor (1896–1993) nemcsak kiváló csellójátékos és a 20. század egyik legjelentősebb feltalálója volt, hanem az 1920-as évek elejétől haláláig az orosz titkosszolgálatok egyik legértékesebb ügynöke is. Az elektronikus zene forradalmának elindítása (a kortárs elektronikus zene alap-hangszerét, a szintetizátort a theremin működésének alapelveit felhasználva konstruálták meg), a multimédia előadások műfajának megteremtése, az első nagyfelbontású televízió, a ma is használatos lehallgató és hangfelismerő berendezések legtöbbje mellett a robotrepülőgépek irányító berendezéseinek kifejlesztése is a nevéhez fűződik. Számos találmánya mindmáig államtitoknak számít Oroszországban. Tervrajzait, műszaki leírásait az általa kifejlesztett technikai eszközök prototípusait az orosz titkosszolgálat archívumai őrzik. Nem csoda, hogy az orosz kémszolgálatok mindent megtettek a tudósra és találmányaira vonatkozó adatok ködösítése érdekében. Számtalan, a világ számos országában megjelent könyv és tanulmány foglalkozik a thereminnel és feltalálója kalandos történetével. Sok, a témával foglalkozó tudóssal, kutatóval kerültem kapcsolatba az utóbbi években. Szinte minden forrás mintha egy másik emberről beszélne. Könyvem megírása óta rengeteg új adat, dokumentum került birtokomba, közülük sokat több forrás is hitelesít. Ha ismét lehetőségem nyílna egy Theremin-könyv publikálására, az biztosan sok szempontból különbözne az első könyvemtől, és természetesen jóval terjedelmesebb is lenne. Ezek az új, több forrással összevetett, általam hitelesnek gondolt adatok, dokumentumok belekerültek a videó-könyvbe, amely első verziója óta folyamatosan bővül. Nem tartom valószínűnek, hogy valaha is el fogja tudni bárki mondani a teljes, minden részletében hiteles történetet. Ez az egyik oka annak, hogy Theremin professzor sorsa számomra a 20. század, Franz Kafka és a történelem legkegyetlenebb, legtöbb áldozatot követelő diktatúráinak, valamint a példátlan gyorsaságú technikai fejlődés és az informatika forradalma évszázadának metaforája. Személyes történetemnek érzem. Minden olyan elem benne van, amely az én életemet is alapvetően befolyásolta.
A videó-könyv elkészítésében fontos alkotótársaim voltak az előadásaimban közreműködő Myriam Rakotomalala, Nagy Szilvia, Krausz Alíz, Sándor Éva és Gergely Atilla táncművészek (az utóbbi három az artportal.hu rendelkezésére bocsátott videó-könyv részletben is látható), valamint Adrian Costache és Dobos Édua videó-művészek, akik a digitális animációk és az előadás-felvételek egy részét készítették. Lelkiismeretes munkájukat ezúttal is köszönöm.
Theremin professzor 13 évet töltött a szovjet Gulag haláltáboraiban és 43 évet háziőrizetben. Videó-könyvemet a világ egyharmadára kiterjedő bolsevista kísérlet több mint 100 millió áldozatának dedikáltam.
