Száz éve kezdte meg működését Weimarban a XX. század egyik meghatározó művészeti intézménye, melynek munkájában oktatóként vagy hallgatóként számos magyar is részt vett. Jó hír, hogy az évfordulón számos tárlat közül válogathatunk. Ezek egy része a Bauhausban fontos szerepet vállalt magyar művészek, közülük elsősorban Moholy-Nagy László és Weininger Andor munkásságába enged bepillantást, míg mások azt a hatást érzékeltetik, amit a Bauhaus szemlélete évtizedekkel később is gyakorolt illetve gyakorol ma is a művészek újabb nemzedékeire. Egy iskola nagysága épp befolyásának, hatásának tartósságában nyilvánul meg, ezért is fontosak ezen utóbbi tárlatok és érdemeiket cseppet sem csökkenti, hogy részben a kényszer is szülhette őket, hiszen a „Bauhaus-os magyarok” Weimarban, Dessauban és Berlinben született műveiből csak sajnálatosan keveset őriznek a hazai gyűjtemények és ugyanez vonatkozik ottani munkásságuk dokumentumaira is.
Sajnos úgy tűnik, hogy a kiállító intézmények között nem nagyon volt előzetes koordináció. Ami a tárlatok tartalmát illeti, teljesebb képet a Bauhausról és annak magyar vonatkozásairól a rendelkezésre álló anyagok fragmentáltsága miatt talán a koncepciók egyeztetésével sem sikerült volna felvázolni, de legalább az időpontokat lehetett volna úgy alakítani, hogy a kiállítások túlnyomó többsége ne egyszerre, ezekben a hetekben kerüljön megrendezésre – még annak tudatában sem, hogy valóban most ünnepeljük a nevezetes évfordulót. Jó például szolgált volna e tekintetben a németek Bauhaus-éve, amiről tavaly itt közöltünk előzetest.
Az egyes tárlatok bemutatását kezdjük azokkal, amik a Bauhaus éveire tekintenek vissza:
Bauhaus 100. A zseniális kísérletező: Moholy-Nagy László fotográfiái
Mai Manó Ház, május 12-ig
Nem tartotta magát fotóművésznek, nagy valószínűséggel sohasem laborált, hívott elő és fixált képeket sötétkamrában, Moholy-Nagy László mégis megkerülhetetlen hatást gyakorolt a XX. század fotóművészetére. A tárlaton zömmel a „bauhausos” korszakából származó munkái szerepelnek a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeum gyűjteményéből. A felbecsülhetetlen értékű kollekcióban a Moholy-Nagy által bélyegzővel és sok esetben kézírásával ellátott vintázs nagyítások mellett 1973-ban készült fotóplasztika és fotogram reprodukciók, valamint a művész lánya, Hattula Moholy-Nagy birtokában lévő negatívok 1995-ben készült nagyításai is szerepelnek; a gyűjtemény Budapesten most látható először. A kiállítás három tematikus csoportba rendezi a műveket; az első Moholy-Nagy László és akkori felesége, Lucia Schultz fotogram-kísérleteit mutatja be. Ezek különlegessége, hogy Moholy-Nagy nem az ábrázolt tárgyakat helyezte a középpontba, hanem elsősorban a fény szerepét kutatta; az egyes tárgyakat csak arra használta, hogy az általuk torzított, alakított fény felismerhető legyen a képeken. A második rész a Moholy-Nagy saját felfedezésének tartott fotóplasztikákat, míg a Fény-árnyék, élesség-életlenség, perspektivikus kísérletek című záró rész a művész fényképezőgéppel készített alkotásait mutatja be. Ezeken jól megfigyelhető, hogy Moholy-Nagy autonóm módon alkotott, bátran kísérletezett a különböző kompozíciókkal, perspektívákkal. Merész szögekből, gyakran alul-, illetve felülnézetből készített fotói átértelmezték a képen látható valóságot, így széles asszociációs teret nyitottak meg.
A kiállítással egy, a Qubit.hu-tól átvett cikkben már korábban is foglalkoztunk, ez itt olvasható.
Bauhaus 100 „Absztrakt revü”. Válogatott művek Weininger Andor hagyatékából
Magyar Nemzeti Galéria, július 28-ig
A Magyar Nemzeti Galéria a Weininger Andor hagyatékából válogatott kiállítással a Bauhaus-centenárium mellett a művész születésének 120. évfordulójára is emlékezik. A Bauhausban több mint harminc magyar tanult, köztük – 1921 októberétől – Weininger is, aki Weimarban a Falfestészeti Műhelyt látogatta. Munkássága a Bauhaus szellemiségének megfelelően számos műfajt ölelt fel – festőként, grafikusként, designerként, színpad- és jelmeztervezőként is tevékenykedett s éveken át ő volt a Bauhaus-zenekar vezetője is. Az 1958-ban az USÁ-ban letelepedett és ott 1986-ban elhunyt művész hagyatéka a róla elnevezett alapítvány adományaként került a múzeumba. Ebből nyolcvan műtárgy látható a tárlaton, kiegészítve részben ugyancsak Pécsről indult Bauhaus-os pályatársak alkotásaival. A tárlat színgazdag, expresszív korai olajképekkel kezdődik, majd az életmű valamennyi szakaszát bemutatva a 70-es évek geometrikus kompozícióinak impozáns sorával zárul. A középpontban Weininger egyik legizgalmasabb alkotása, a napjaink digitális képi világát megelőlegező Mechanikus színpad – absztrakt revü, illetve az ennek alapján készült kiállítási installáció áll.
Weininger Andor. A Bauhaustól New Yorkig – Művek Körner András és a Janus Pannonius Múzeum gyűjteményéből
Modern Magyar Képtár, Pécs, március 1-31. között
Virág Judit Galéria, április 5-25. között
A Pécshez több más Bauhaus-os magyarhoz, így Breuer Marcellhez, Forbát Alfrédhoz, Molnár Farkashoz, Stefán Henrikhez hasonlóan számos szállal kötődő Weininger Andor munkásságával még egy kiállítás foglalkozik, amely egy-egy pécsi és budapesti helyszínen is látható volt, illetve látható jelenleg is. Weininger életműve csaknem a teljes huszadik századot felöleli, pályájának egyes állomásai pedig a világ legkülönbözőbb pontjaihoz kötik. Életét az emigrációk sora és ezzel együtt újabb és újabb kulturális és művészeti közegek megismerése határozta meg. Képzőművészeti munkásságában látványos ívet írt le, a huszadik század avantgárd művészeti irányzatai közül a Bauhausban megismert geometrikus absztrakciótól kezdve a szürrealizmusig többhöz is csatlakozott. A kiállításon bemutatott, valamennyi alkotói periódusát reprezentáló művek jelentős részben Körner András, New Yorkban élő építész gyűjteményéből származnak, aki 1970-től a művész haláláig szoros barátságot ápolt Weiningerrel és a műveket személyesen tőle, illetve özvegyétől kapta ajándékba. A tárlat a képzőművészet mellett Weininger más művészeti ágakban végzett tevékenységébe is bepillantást enged.
Lássuk ezek után a Bauhaus-eszmék továbbélésére, a kortárs művészetre gyakorolt hatására fókuszáló tárlatokat. Természetesen ezek egy részében is megjelennek az eredeti, inspiráló források; a Ludwig Múzeum kiállítása például egy korabeli bauhaus-os dokumentumokat bemutató „időalagúttal” indul.
Bauhaus 100. Program a mának/Kortárs nézőpontok
Ludwig Múzeum, augusztus 25-ig
A kissé didaktikus című, de izgalmas és látványos kiállítás a Bauhaus egyedülálló modernista utópiájának újraolvasására, kortárs nézőpontból történő felidézésére tesz kísérletet. Tematikus fókuszcsoportokba tagolva – színelmélet, kockaház, vízió/utópia, tárgyformálás, fényművészet, színház, stb. – mutatja be azokat a ma is jelenlévő jellegzetes művészeti pozíciókat, amelyekben felismerhető a Bauhaus szemléletének hatása. Íme, néhány példa arra, hogyan működik mindez a kiállításon!
A Bauhaus összművészeti törekvései mentén lebomlottak a szigorúan vett képzőművészetet és kézművességet, sőt az ipari sorozatgyártást elválasztó határvonalak. A kézműves gyakorlatok végső elvi célja az épület és annak berendezése, általánosságban véve pedig az ember épített környezetének esztétikus, mégis funkcionális és gazdaságos kialakítása volt. A „Szék” gyűjtőnév alatt felsorakoztatott munkák éppen ezt a bútordarabot mint emblematikus formát írják át. Csiky Tibor Rietveld-szék másolatával, Gyurisits Konrád beton hintaszékével, míg Fekete Dénes multimédia-installációban dolgozza föl a székforma evolúcióját.
Az épített környezet modern eszközökkel és modern igénnyel való felépítése a Bauhaus teoretikusai számára először a formák redukciójával kezdődött, majd az így kapott alapformák kombinációjával folytatódott. Forgó Árpád harsány színű formázott vásznai vagy Jovanovics Tamás urbánus látképre emlékeztető Szeletelt képek sorozata e geometrikus formavilág tisztán absztrahált megjelenési formái.
A Bauhaus különös hangsúlyt fektetett a gyermekek céltudatos forma- és színkészségének, egyensúlyérzékének fejlesztésére, amelyhez speciális játékokat alkottak. A kiállítás játékszobája nemcsak az emblematikus Bauhaus-játékokat mutatja be; a Metropolitan Egyetem hallgatói jóvoltából egy építészeti kártyapartit is játszhatnak a látogatók. A klasszikus játékszerek mellett találkozhatnak egy mai, a Bauhaus szellemiségét továbbfejlesztő logikai játékkal, a Gruppo Tökmag falfestményének segítségével pedig vizualizálhatják a Bauhaus tanait.
OSAS – Bauhaus 100
Vasarely Múzeum, Budapest, május 27-ig
A tárlaton bemutatkozó kortárs magyar művészek – festők, grafikusok, szobrászok és fényművészek, intermediális alkotók – a Bauhaus művészeti eredményein nőttek fel, szellemi örökségük részeként integrálták saját művészetükbe az általa képviselt elveket. A Nyílt Struktúrák Művészeti Egyesület (OSAS) szervezésében létrejött, rendkívül széles merítésű, félszáz alkotó legkülönbözőbb műfajú munkáit felvonultató kiállítás célja az évfordulóról való megemlékezésen túl annak felmérése, hogy a Bauhaus művészei által is képviselt konstruktív, konkrét, nem figuratív és nem ábrázoló kortárs magyar művészetben vannak-e olyan kevésbé ismert, vagy új jelenségek, amelyek intenzívebb elemző-, értékelő, művészetelméleti és interpretációs tevékenységet igényelnek.
Bauhaus Contemporary – Fotóművészeti reflexiók a Bauhausra és annak magyar szereplőire
MÜPA Zászlótér, április 17-től május 7-ig
A Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében, az EDGE Communications művészeti ügynökség szervezésében kerül sor erre a fotóművészeti kiállításra, ami kortárs magyar alkotók közreműködésével arra igyekszik rávilágítani, hogy a Bauhaus mint iskola, látásmód, téma, vizuális inspirációk forrása ma is élő hagyomány a magyarországi művészeti közegben. A kiállítást nyilvános pályázat előzte meg, a szakmai zsűri 15, a fotóművészek különböző nemzedékeit képviselő alkotó munkáit válogatta be a tárlatra. A különböző megközelítések, így például a Moholy-Nagy László fotogramjai által inspirált alkotói kísérletek, az építészet és a fotó műfaji átjárhatóságának vizsgálata vagy a karakteres, geometrikus formák egyaránt látványosan jelenítik meg a száz évvel ezelőtti és a mai magyar alkotói közeg közötti élő kapcsolatot. A válogatás 2019 során további helyszíneken, többek között egy látványos kültéri kiállításon is bemutatkozik, illetve szerepel az idei Art Photo Budapest programjában is.
Bauhaus 100 plakátkiállítás
Pesti Vigadó, május 26-ig
A XXI. Tervezőgrafikai Biennáléra készült alkotásokból megnyílt válogatással egyidejűleg látható a grafikus design történelmi hagyományai előtt tisztelgő kamarakiállítás, amely a plakát műfajában idézi meg a centenáriumát ünneplő Bauhaus pedagógiai eszmeiségét és ízlésformáló szellemiségét. A magyar plakátművészek 2019-ben készült műveit az MMA Iparművészeti és Tervezőművészeti Tagozata és a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége Tervezőgrafika Szakosztálya szervezésében első ízben láthatja a nagyközönség.
Hommage à BAUHAUS 100
Párizsi Magyar Intézet, május 24-ig
Miközben bízunk abban, hogy a német szervezésben világszerte zajló Bauhaus-kiállítások súlyuknak megfelelő teret szánnak arra, hogy külföldön is bemutassák a magyar művészek hozzájárulását a Bauhaus sikereihez, örömmel jelentjük, hogy magyar kezdeményezés is született ezen a téren. Ez a Pécsi Galéria Archívum Alapítvány nevéhez fűződik. Az általa szervezett Hommage à BAUHAUS 100 című kiállítás francia művészek alkotásaival kiegészítve május 24-ig első állomásán, a párizsi Magyar Intézetben látható. A tárlat ezt követően júniusban Budapesten, a FUGÁ-ban mutatkozik be, ahol a Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatóinak fotogramjaival és építészeti makettekkel bővül. Hasonló koncepciót követ a tárlat a sorozat következő állomásain is: augusztus végén a Pécsi Galériában a PTE Művészeti Kara hallgatóinak műveivel egészül ki a bemutató, ezt követően Brüsszelben november végén belga grafikusművészek és grafikaszakos egyetemi hallgatók, a Római Magyar Akadémián a tervek szerint a jövő év elején pedig olasz művészek, illetve az ottani Művészeti Akadémia hallgatóinak alkotásaival.
A kiállítás az alkotó tevékenységek széles körét felölelő Bauhaus egykori műhelyei közül elsősorban a grafikai, könyv- és fotóművészeti műfajokon keresztül vizsgálja a Bauhaus máig tartó szellemi kisugárzását, és keresi intermediális kontextusban a kapcsolódási pontokat a kortárs műalkotásokkal, köztük a képzőművészek legfiatalabb nemzedékeinek munkáival, kiegészítve és párbeszédbe állítva a fogadó országokban dolgozó pályatársak műveivel.
A számos kiállítás mellett megemlítjük azokat a városismereti sétákat is, amiket különböző intézmények, egyesületek, civil csoportok szerveznek Budapest, illetve Pécs bauhaus-os építészeti emlékeinek bemutatására. Az érdeklődők többek között a Budapesti Tavaszi Fesztivál, a Budapest Art Week, a Budapest100 és a Hosszúlépés szájtjain, valamint Facebook oldalain találhatnak ezekről részletesebb információkat.
És végezetül egy júniusi előzetes:
re:flex. Kortárs tervezőgrafikai értelmezések a Bauhaus nyomán
Kassák Múzeum, június 1-től szeptember 1-ig
A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Tervezőgrafika tanszéke a 2019-es év tavaszi szemeszterét a Bauhaus 100. évfordulójának szentelte. A cél nemcsak a múlt és a stílusjegyek felidézése volt, hanem egy történeti anyag mélyebb megismerésén keresztül a kortárs reflexiók megfogalmazása. A kiállítás azt mutatja be, miként viszonyul az egészen fiatal generáció a Bauhaus máig ható nyitott, kísérletező gondolkodásmódjához a vizualitás mai eszközrendszerével. A centenárium nem pusztán az egyetem névadója, Moholy-Nagy László miatt jelentős, hanem a Bauhaus progresszív oktatási, dizájn- és művészetfilozófiai programja miatt is, amely máig jelentős hatással van az egyetem, és a Tervezőgrafika Tanszék szakmai identitására. A kiállítás a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemmel való együttműködésben jött létre.
Nyitókép: Kaszás Tamás: Saroglya, festett fa, 170 x 54 x 80 cm, 2011 Balázs Árpád és Dénes Andrea Gyűjteménye. A Ludwig Múzeum Bauhaus100. Program a mának / Kortárs nézőpontok c. kiállításáról
