A szeptember 24-i németországi választásokon az ország második világháború utáni történetében először fordult elő, hogy egy szélsőjobboldali párt, az Alternatíva Németországért (AfD) bejutott a parlamentbe, ráadásul – a szavazatok 12,6%-ával – rögtön a harmadik legerősebb pártként.
Ez az eredmény a művészeti színtéren heves – és szinte kizárólag negatív – reakciókat váltott ki, ám a kritikából bőven kijut a többi pártnak is, melyek a választási kampányban teljesen elhanyagolták a kultúrpolitikát és elmulasztották szembeállítani saját, e területre vonatkozó elképzeléseiket az AfD programjával. A bírálathoz csatlakozott Olaf Zimmermann, a Német Kulturális Tanács elnöke is, aki szerint fontos témák, így a kultúra szerepe a társadalom összetartásában, az integrációban alig jelentek meg a választási programokban.
Nem úszta meg a sajtó sem, amely a művészvilág szerint súlyához, jelentőségéhez képest indokolatlanul nagy terjedelemben foglalkozott a párttal, sokszor akaratlanul is népszerűsítve elképzeléseit. Ezt a hibát legalább a választások után nem szabad újra elkövetni – hívja fel például a figyelmet a világhírű fotóművész, Wolfgang Tillmans, aki plakátjaival a választás előtt is aktívan kampányolt az AfD ellen. „Remélem, a sajtó a jövőben 13%-nyi figyelmet szentel ennek a pártnak, és egyetlen sorral, egyetlen másodperccel sem többet” – nyilatkozta, csalódással véve tudomásul az új párt választási sikerét.
Ezekben a hetekben a művészvilág jeles képviselői elsősorban azért kampányolnak, hogy a Bundestag bizottsági elnöki helyeinek szétosztásánál az AfD ne kapja meg a Kulturális és Média Bizottságot. (A pártnak választási eredménye alapján legalább két bizottság elnöki posztja jár.) E kezdeményezésükhöz sikerült megnyerniük a többi parlamenti párt képviselőit is; a Bundestag korelnökéhez címzett nyílt levelet számos fontos kulturális intézmény, így a Porosz Kulturális Örökség Alapítvány, a Színházi Társaság és a Goethe Intézet vezetői, ismert és elismert művészek mellett a pártok egy-egy képviselője is aláírta. A felhíváshoz néhány nap alatt több mint 25 ezren csatlakoztak.
A levél szerzői szerint meg kell akadályozni, hogy
▪ az AfD lerombolja a kultúrának és a médiának a békés együttélés előmozdításában játszott hídszerepét és a bizottságot a lakosság egész csoportjai elleni hecckampány fórumaként használja
▪ jelentéktelennek tüntesse fel a náci éra bűneit
▪ a kulturális bizottság elnöki posztján keresztül nemzetközi téren is a német kultúra és média képviselője lehessen a parlamentek közötti együttműködésben.
Biztosítani kell ugyanakkor, hogy a bizottság továbbra is elláthassa fontos szerepét a szabad és sokszínű kultúra és média létezéséhez szükséges feltételek megteremtésében.
A nyílt levélre reagálva az AfD azt hangsúlyozta, hogy éppen ők azok, akik „a hagyományok, a művészet és a kultúra őrzését, illetve támogatását a központi feladatok egyikeként” határozták meg. „Kultúránk nemzeti és európai értékek összességeként való fejlődése lehetővé teszi kulturális önmeghatározásunkat, ugyanakkor tartást, célt és értelmet ad más kulturális hátterű embereknek is” – nyilatkozta Siegbert Droese, a párt egyik parlamenti képviselője.
Várható, hogy a Bundestagba bejutott pártok nagyobb száma és a köztük lévő alapvető nézetkülönbségek miatt a bizottsági helyek szétosztása is több időt fog igénybe venni a szokásosnál; a döntéssel írásunkat kiegészítjük majd.
