Ha valaki, akkor a 84. évéhez közeledő Gerhard Richter már igazán megengedheti magának, hogy azt mondja, amit gondol. Amikor nagyritkán interjút ad – nem sűrűn teszi, mert úgy érzi, mindent elmondott már, amit akart – nem hagyja ki, hogy megdöbbenését fejezze ki a kortárs művek egekbe szökő árai miatt, beleértve saját munkáit is. Persze az őt képviselő galériák sem fillérekért vesztegetik képeit, mégis komoly különbség alakult ki ottani és az aukciókon az utóbbi években elért árai között. Ehhez persze az kellett, hogy a galériák ne tudják kielégíteni a művei iránt mutatkozó keresletet, s így a potenciális Richter-gyűjtők egy része a másodlagos piacra kényszerüljön. Felfelé nyomja az árakat Richter életkora is: bár a német festő szerencsére jó egészségnek örvend, életműve túlnyomó részét már nyilvánvalóan megalkotta. Sőt, furcsa módon ez az életmű még fogyhat is: lényegében ez történt a közelmúltban, amikor a művész fiatalkori munkáinak egy részét, mint ahogy arról beszámoltunk, nem engedte felvenni készülő œuvre-katalógusába.
Gerhard Richter. Fotó: Norbert Millauer/AFP/Getty Images
Legutóbb a Die Zeit című német hetilap karácsony előtt megjelent számában kelt ki magából az idős mester, őrültnek nevezve a piaci árakat, és hangot adva annak a meggyőződésének is, hogy ezeknek ma már semmi közük magukhoz a művekhez. „Félelmet keltőnek” mondotta, hogy a gyűjtők az aukciókon még az általa aláírt képeslapokért is heves licitcsatákat folytatnak; „ez már személyi kultusz” – tette hozzá. „Ha megnézik a mind szörnyűbb aukciós katalógusokat, nem fogják elhinni, milyen képtelenségeket kínálnak egyre csak felfelé kúszó árakon. A komoly galériák számára az üzlet így mind nehezebbé válik. Az egész piac egyre áttekinthetetlenebb, nekem ez már olyan érthetetlen, mint a kínai nyelv vagy a fizika. Még szerencse, hogy ma is vannak olyan gyűjtők, akik felismerik a minőséget” – fejtegette néhány hónappal korábban ugyanezen hetilap hasábjain.
Gerhard Richter: Milánó. Dóm tér című 1968-as festményéért 2013-ban 37,1 millió dollárt adtak; ezzel néhány hónapig Richter volt a világ legdrágább élő festője. Forrás: gerhard-richter.com
Ha már nyilatkozott, Richter nem hagyta ki az utóbbi hónapok kedvenc németországi témáját, a műtárgyvédelmi törvény tervezett módosítását sem, ami jelentősen szigorítaná a műalkotások külföldre vitelét. Bár a művészek, köztük éppen Richter heves tiltakozásának hatására a jelenleg a törvényhozók asztalán fekvő változat már liberálisabb és gyakorlatilag nem vonatkozna a még élő alkotók munkáira, a tartományi kormányok az utóbbi hetekben ismét az eredetileg tervezett megszorítások mellett törtek lándzsát. Richter, aki korábban azzal fenyegetőzött, hogy visszavonja a közgyűjteményekben letétbe helyezett munkáit, ha a törvényt ebben a formában fogadják el, most azt mondta, „szép gondolat, hogy megtartsunk valamit, de másfelől igencsak korszerűtlen. Hiszen teljesen mindegy, hogy a Mona Lisa egy párizsi vagy római múzeum falán függ, a lényeg, hogy láthassuk, és mindent megtegyünk állagának megóvásáért.”
Gerhard Richter idén februárban 30,4 millió fontért elkelt 1986-os Absztrakt képe jelenleg listavezető az élő európai művészek alkotásai között. Forrás: sothebys.com
A cikk nyitóképe: Gerhard Richter festés közben. Fotó: newsoftheartworld.com
A cikk lejjebb folytatódik.