„Nem tábornokok, nem tudósok, és nem is feltalálók szabták meg az emberi történelem menetét, hanem a könyvek, amelyeket írtak” – mondta szeptember 10-én Melwyn Bragg, a legnagyobb brit kereskedelmi tv-társaság, az ITV programigazgatója, amikor bejelentette, hogy az ITV négy részes sorozatot készít azokról a kizárólag brit szerzők által írt könyvekről, amelyek alapvető befolyást gyakoroltak az európai- és világkultúrára. A művek hétszáz esztendőt ívelnek át, és a vallástól a fociig terjedő igen széles skálán mozognak. „Amikor az ember azon tűnődik, hogy mik is azok a dolgok, amelyek változtatnak a világ folyásán, rendszerint először rendkívüli események jutnak az eszébe: vezetők kivégzése, országok lerohanása, természeti katasztrófák. Ezek mind mérhetetlenül drámaiak és tragikusak, ám van valami, ami kevésbé ragadja meg a figyelmünket, ám éppoly mélyreható és fölforgató erővel rendelkezik: a könyv” – tette hozzá Lord Bragg.A sorozat két olyan kötettel indul, amely meghatározó szerepet játszott az államhoz és az egyházhoz fűződő viszonyunk kialakításában: az 1215-ös Magna Cartával és János király 1611-es bibliájával. Egyetlen szépíró szerepel a listán, természetesen William Shakespeare, mégpedig az első, 1623-as összkiadás. Talán a legmeglepőbb választás az angol labdarúgó szövetség 1863-as szabálykönyve, amely lefektette annak a sportnak a mértékadó szabályait, amely azután a legnépszerűbb lett az egész világon.
A 12 könyv:
• MAGNA CARTA, 1215
A lázadó brit nemesek arra kényszerítették János királyt, hogy írjon alá egy 63 pontos petíciót, amely meghatározza a feudális jogokat. Ettől kezdve a király semmit nem változtathatott meg a földesurak beleegyezése nélkül. Bizonyos paragrafusok értelmezése máig vita tárgya.
• JÁNOS KIRÁLY BIBLIÁJA, 1611
Erős vitákat váltott ki a megjelenése, mert a fordítást közemberek végezték, s a beszélt angol nyelv fordulatait használták. Óriási hatással volt a további biblia-fordításokra illetve az egész angol irodalomra. Egyebek között John Bunyan, John Milton, Herman Melville, John Dryden és William Wordsworth munkásságára gyakorolt döntő befolyást.
• WILLIAM SHAKESPEARE: Első összkiadás, 1623
William Shakespeare drámáinak első gyűjteményes összkiadása 1623-ban jelent meg, hét évvel a szerző halála után. Olyan színdarabokat tartalmaz, amelyek elvesztek volna e nélkül a kiadás nélkül, mint például a „Macbeth” vagy az „Ahogy tetszik”. Ezeket a darabokat addig nem Shakespearnek tulajdonították.
• ISAAC NEWTON: Principia mathematica, 1687
Máig a természettudományok egyik alapművének tekintik, amelyben Newton kifejti az egyetemes tömegvonzás tételéhez alapul szolgáló mozgástörvényeket. Ugyancsak tartalmazza a híres „Hypotheses non fingo” tételt: „nem állítom, hogy bármelyik hipotézis igaz”.
• ARKWRIGHT SZÖVŐGÉPÉNEK SZABADALMA, 1769
Richard Arkwright, egy boltoni borbély 1769 júliusában költözött Nottingham-be, és azon nyomban benyújtotta szabadalmát az új, csévés szövőgépre. A csévét James Hargreaves találta föl még 1764-ben, de csak 1770-ben szabadalmaztatta.
• ADAM SMITH: A nemzetek gazdagsága, 1776
A skót közgazdász, Adam Smith úttörő közgazdasági tételeit az Ipari Forradalom kezdetén fejtette ki, s ezzel megteremtette a modern közgazdaságtan alapjait. Alaptétele az, hogy minél kevésbé avatkozik be a kormány a gazdasági folyamatokba, annál virágzóbb lesz egy nemzet gazdasága.
• WILLIAM WILBERFORCE: Beszéd a Brit Parlament Alsóházában, 1789. május 12-én. William Wilberforce parlamenti képviselő ezen a napon mondta el első beszédét a rabszolga-kereskedelem ellen. Később a rabszolgaság eltörléséért folytatott harc vezéralakja lett, annak ellenére, hogy tory párti társainak többsége ellenezte a rabszolga-kereskedelem bármiféle korlátozását.
• MARY WOLLSTONECRAFT: A nők jogainak igazolása, 1792
A feminista irodalom első nagyszerű darabjában Wollstonecraft amellett érvel, hogy a nők hagyományos „lágy” leírását, amely gyengeséget sugall – mint például a „szívbéli vágyak uralma”, vagy „az érzelmek finomsága” – fel kell hogy váltsa az „erőre” utaló jellemzés. Nézete szerint mindig is az intellektus fog uralkodni.
• MICHAEL FARADAY: Kísérleti kutatások az elektromosságban, 1855
Faradayt kísérletei az elektromosság és a mágnesesség terén kora vezető természettudósává avatták. A dinamó föltalálásával lehetővé tette az elektromos áram termelését, s ezzel utat nyitott a modern technológia kialakulásának.
• CHARLES DARWIN: A fajok eredete, 1859
A könyvből az összes példány elfogyott a megjelenés napján. Darwint a teológusok a legveszedelmesebb angolnak titulálták műve miatt, amely megkérdőjelezte azt az elképzelést, hogy az összes teremtmény a hét napos Teremtés során, kész formában jött létre.
• A LABDARÚGÓ SZÖVETSÉG ELSŐ SZABÁLYKÖNYVE, 1863
A könyvben lefektetett szabályok szerint 1863. január 9-én játszották le az első focimeccset a dél-nyugat londoni Battersea parkban. A Labdarúgó Szövetség szabálykönyve először csupán Londonra és környékére terjedt ki, vidéken a klubok egy ideig még saját szabályaikat követték.
• MARIE STOPES: Házasélet, 1918
Marie Stopes szexuális útmutatót írt nőknek, miután orvosi szakkönyvek tanulmányozása után rájött, hogy egy éves házasság után még mindig szűz (férje impotens volt). Ez az első olyan mű, amely amellett érvel, hogy a nőknek éppoly joguk van a szex élvezetére, mint a férfiaknak. Emiatt az orvosok, a sajtó és az egyház hevesen támadta a „Házasélet”-et.
Nem tábornokok, nem tudósok, és nem is feltalálók szabták meg az emberi történelem menetét, hanem a könyvek, amelyeket írtak
„Nem tábornokok, nem tudósok, és nem is feltalálók szabták meg az emberi történelem menetét, hanem a könyvek, amelyeket írtak” - mondta szeptember 10-én Melwyn Bragg, a legnagyobb...