Október elején látott napvilágot a magát „progresszív műtárgypiaci elemző cégként” definiáló ArtTactic és a JLT biztosítási bróker és kockázatelemző társaság együttműködésében született első NextGen Artists elemzés, ami nem kevesebbre vállalkozik, mint a 40 év alatti művésznemzedék legígéretesebbnek tartott képviselői 500-as TOP-listájának összeállítására. A különféle ranglistákkal szembeni averziók ellenére is érdemes megismerkedni úgy a lista összeállításának metodikájával, mint a rajta szereplő nevekkel, elsősorban azért, mert a dokumentumból sok minden kiolvasható a hazai kortárs képzőművészek ifjabb nemzedékeinek nemzetközi esélyeire vonatkozóan.
A rangsort készítő szakemberek 1.300 negyven év alatti művész pontszámait állították össze az alábbi kritériumok alapján:
– fontosabb kiállítások az elmúlt három évben (múzeumokban, kulturális közintézményekben, magánalapítványoknál és kereskedelmi galériákban)
– bekerülés múzeumi és jelentősebb magángyűjteményekbe
– fontos művészeti díjak shortlistjén való szereplés az elmúlt 18 hónapban
– biennálékon való részvétel az elmúlt 18 hónapban
– galériás képviselet (figyelemmel a galériák reputációjára is)
– részvétel művészeti vásárokon
– aukciós szereplés
– jelenlét a közösségi médiában.
A pontszámok nemcsak a szereplések számát veszik figyelembe, hanem az azoknak helyt adó intézmények (múzeumok, galériák, vásárok, aukciósházak, stb.) presztízsét is. Az idei tapasztalatokból kiindulva a rangsor készítői azt ígérik, hogy a jövőben nagyobb figyelemmel lesznek a globális piac periferiális országaiban tevékenykedő művészekre, az informatikai és technológiai fejlődés (mesterséges intelligencián alapuló művészet, online műpiac, közösségi média, stb.) következményeire, a hagyományos művész-galéria kapcsolati modell változásaira is és bevonják az értékelésbe a közösségben alkotó művészeket, művészcsoportokat is, ami annál inkább is indokolt, mivel az ilyen kollaboráció főként a fiatalabb művészek között gyakori.

A lista alapján készült statisztikák az alábbi üzeneteket hordozzák a sikerhez vezető útról:
- Költözz New Yorkba vagy Los Angelesbe, illetve, ha Európában akarsz maradni, Berlinbe vagy Londonba! A „listázottak” 24%-a él New Yorkban, 12%-a Berlinben, 9,4%-a Los Angelesben és 8,4%-a Londonban.
- Szerezz minél magasabb szintű szakirányú végzettséget! Ilyennel a listán szereplőknek mindössze 1%-a nem rendelkezik; 65% az egyetemi-főiskolai végzettség mellett mesterképzésben is részt vett. A magas szintű képzés megszerzése egyébként a fiatal művészek körében megfigyelhető migráció legfőbb kiváltó oka; 72%-uk ma is abban az országban él, ahol legmagasabb végzettségét megszerezte.
- Fejleszd tudásod és építsd ki hídfőállásaid külföldön! Ez főleg az európai művészekre jellemző, akiknek 53%-a élt a lehetőséggel, hogy székhelyét hosszabb-rövidebb időre külföldre helyezze át, a többségük Európán belül. Belföldön leginkább az amerikaiak boldogulnak, nekik csak 13%-uk költözött külföldre. A közel-keletiek számára az USA, az afrikaiaknak inkább Európa az ígéret földje.
- Keress magadnak galériát New Yorkban vagy Londonban – ezt tette a rangsoroltak 32, illetve 22%-a. Többségük – az összes megnevezett művész 60%-a – persze ott sem a sztárgalériákban kezdi, hanem a fiatal művészek „felépítésére” szakosodott ún. inkubátor-galériákban. A rangos galériás képviseleten keresztül vezet az út a jelentős nemzetközi vásárokon való részvételhez is.
- Próbálj bejutni a kortárs művészet kanonizáló múzeumaiba! A listán szereplők 53%-ának ez már sikerült – a többségnek csoportos tárlatok keretében, de 18% szóló show-t is kapott ezekben az intézményekben.
- Forogjanak műveid aukciókon is! A listázott művészek 48%-a ezt már elérte; a TOP 100-on belül arányuk még magasabb, 74%. Igaz, az aukciókon is felbukkant művészeknek több mint a fele max. 5 tétellel szerepelt csak a kínálatban, de 6%-uktól már több mint 50 alkotásra lehetett licitálni.
- Legyél aktív a közösségi médiában! A TOP 500-on belül 67%-nak van Instagram profilja, 16%-uk több mint 5 ezer – és van, aki már millió feletti – követővel büszkélkedhet.
Jó hír, hogy a művész neme ma már kevésbé befolyásolja az esélyeket. A TOP 100-ban ugyan még 61:39 az arány a férfiak javára, de a teljes ötszázas listán ez már 54:46-ra javul.

A tanulmány lapzártánkig nyilvánosságra került változatában csak a lista első ötöde, azaz a TOP 100-ba bekerült művészek szerepelnek; a többiek neve az ArtTactic igazgatójától, Anders Pettersontól kapott tájékoztatás szerint egy hónapon belül valamilyen formában ugyancsak nyilvánossá válik majd. A TOP 100-ban sok a már befutott név – például Cyprien Gaillard vagy Laure Prouvost Franciaországból, Anne Imhof Németországból, Pamela Rosenkranz Svájcból, Oscar Murillo Kolumbiából – míg mások neve egyelőre csak a szakemberek számára cseng ismerősen. A szereplők többsége közel jár már a 40. évéhez; a legfiatalabbak – az amerikai Cameron Rowland, Martine Syms, Calvin Marcus és a brit Hugh Scott-Douglas – idén 30 évesek. Nem meglepő módon erős az amerikai dominancia; a művészek több mint egyharmada, 37 fő született az USÁ-ban; az ott élőket tekintve az arány még magasabb. Három ország képviselteti magát 5-5 fővel, közülük Nagy-Britannia és Franciaország semmiképp sem számít meglepetésnek, Kolumbia viszont annál inkább. Ami a magyar szereplést illeti, minden bizalmunk az 500-as listában van, mert a TOP 100-ban nincs magyar név, igaz, térségünk képviselete általában is szerény. A TOP 100-ban Közép- és Kelet-Európából csak az osztrák Oliver Laric, a koszovói Petrit Halilaj, a lengyel Alicja Kwade, Agnieszka Kurant és Jakub Julian Ziolkowski, valamint a szerb Alexandra Domanović nevét találjuk.
Nyitókép: Anne Imhof, Faust, 2017 at German Pavilion, Venice Biennale, 2017 . Courtesy: the artist and German Pavilion 2017. Photo: © Nadine Fraczkowski. / Mousse Magazin