Egy jó művészeti produktum egyik legizgalmasabb potenciálja a profetikusság. A kortárs művésznek teljes jogában áll művein keresztül olyan gondolatkísérletet végezni (és a nézővel végeztetni), mely felvázolhat egy realisztikus jövőképet, de akár utópisztikus, vagy disztópikus víziókat is. Egy fotókönyv minderre különösen alkalmas, mivel az oldalak lapozása óhatatlanul narratívával ruházza fel a képek összességét. Ezt hívjuk vizuális történetmesélésnek, azaz visual storytellingnek.
Kiváló példa erre a profetikus potenciálra Geibl Kata tavaly év végén (2021), a görög Void Photo gondozásában megjelent, There is Nothing New Under the Sun című kötete, melynek témája napjaink társadalmának jövőkép nélkülisége, illetve a homályos jövőt övező baljós bizonytalanság és nyomasztó szorongás. Mi sem igazolhatja jobban a művész által felvetett aggodalmakat azzal kapcsolatban, hogy mit hozhat kortárs hétköznapjaink holnapja, mint az a tény, hogy a koronavírus várva várt leszálló ágában (?) váratlanul kitört a II. világháború vége óta tapasztalt legsúlyosabb fegyveres konfliktus Európában. Mi jöhet még, tehetjük fel a költői kérdést jogosan, visszasírva a klímaszorongás “békés” hétköznapjait.
Bár Geibl kötetében a fotók meleg színvilága alapvetően meghitt hangulatot áraszt, a kültéri felvételeken pedig gyakran süt a nap, összességében a kettesével, hármasával összekapcsolódó képek mégis megmagyarázhatatlanul baljóslatúak. Ezen az érzeten pedig nem segítenek az egységes elrendezésű képes oldalak közé szabálytalanul komponált szöveges töredékek sem. Ezek az oldalak részben önéletrajzi epizódokat összefoglaló személyes naplóbejegyzéseket, részben pedig különböző teoretikusok szövegeiből származó töredékeket tartalmaznak – változatos méretben, tördeléssel és elrendezésben. Ezek az oldalak külalakra fénymásoltnak tűnnek, mely a xerox megidézésével és a kollázslogika alkalmazásával együtt, leginkább a ‘70-es, ‘80-as évekre jellemző fanzine-ek esztétikai világát idézi meg.
Az idézetek között számos fontos kortárs társadalom-, vagy művészetelméleti témájú szerepel, mégis talán legmarkásabban Mark Fisher gondolatai jelennek meg A kapitalista realizmusból, mely mű címe Geibl könyvének borítóján is szerepel, és amely egyben a képes anyagot is többletjelentéssel egészíti ki. Az eredetileg 2009-ben íródott szöveg központi gondolata az, hogy napjainkra a kapitalizmus és a hozzá kapcsolható neoliberális gazdasági berendezkedés olyan alapvetéssé vált, amelynek megváltoztatása teljesen elképzelhetetlenné vált. Fisher a kapitalista realizmus fogalmát egy olyan, mindent átszövő atmoszféraként írja le, mely láthatatlan korlátként szorítja szigorú keretek közé a kulturális termelést, a munkát, az oktatást, és az élet minden egyéb területét. Ez a nehezen megfogható, mégis szinte tapintható atmoszféra – ahogy Geibl fogalmaz: a Zeitgeist (vagy korszellem) – hatja át az egész sorozatot. Emellett Fisher írásából származik a fotókönyv címadó és tételmondata is. A kapitalista realizmusban az ellenállás, vagyis például az antikapitalista, alterglobalizációs, vagy egyéb okokból történő tüntetések is a rendszer részét képezik, amelyet maximálisan kiaknáz a fogyasztás logikájára épülő gazdaságpolitika. Így a kapitalista realizmus tiltakozó mozgalmai nem mutatnak fel valós alternatívát és nem is céljuk a radikális változtatás.
A fisheri gondolatmenetben központi szerepet játszanak a diákok, a felnőtt élet küszöbén álló tinédzserek is. Ezek a fiatalok tudják, hogy a rendszer alapvetően ellenük van, ennek ellenére úgy vélik, hogy az ellenállás minden formája teljesen hasztalan. Ennek hatására pedig a fiatalok körében – Fisher szerint – egyre gyakrabban alakulnak ki olyan mentális betegségek mint a depresszió, vagy a diszlexia, így szép lassan a komplett tinédzserlét a betegségek közé sorolható. Fisherhez hasonlóan Geibl könyvében is fontos szerepet játszanak az Y generáció szorongásai, amelyekben minden bizonnyal nagy szerepet tölt be a politikai, társadalmi és gazdasági berendezkedés által okozott kilátástalanság is. A társadalom mégis idegrendszeri, vagy családi okokkal takarózva depolitizálja a kérdéskört, és inkább az egyénre hárítja a probléma megoldását. Fisher egészen radikális megfogalmazásában ez maga az egyre jobban elterjedő mentális pestis, amelynek legfőbb szimptómája, hogy a kapitalizmus töretlen fenntartásának látszatáért cserébe mentális egészségünkkel fizetünk. Az egészség visszanyerése pedig teljes mértékben saját felelősség, ahol a gyógyulás folyamatában az egyén magára marad.
Geibl célja, ahogy a könyv ismertetőjében is olvashatjuk, nem az, hogy kioktasson, vagy szigorú narratívát alkosson, és nem is az, hogy gazdasági kérdéseket értelmezzen. Inkább egy olyan útra hívja meg olvasóit, amelynek állomásai nem egyértelmű válaszokon, inkább csak kétértelmű kérdéseken át vezetnek.
- Geibl Kata: There is Nothing New Under the Sun
- Void Photo, Athén
- 2021
- 112 oldal
- Példányszám: 750
- ISBN 978-618-5479-13-8
- A kiadvány megvásárolható az ISBN könyv+galériában.
