Egy kulturális hidegháború küszöbén állunk? A múlt század ”80-as éveiben az amerikai-szovjet kapcsolatok javulásának egyik látványos jele volt a két ország múzeumai közötti műtárgycsere beindulása. A ”90-es évektől ez a csere szinte nagyüzemi méreteket öltött. Az elmúlt két évtizedben egyedül a New York-i Metropolitan Múzeumban 40 olyan tárlatot rendeztek, amelyeken Oroszországból érkezett műtárgyak is szerepeltek. Tavaly azonban porszem került a gépezetbe. 2010 vége óta Oroszország nem ad engedélyt műkincseinek az Egyesült Államokba történő kölcsönadására. Az amerikaiak az orosz fél meggyőzésére irányuló erőfeszítéseik hiábavalóságát látva pedig válaszlépéseket fontolgatnak. Néhány újságcikk már egy új „kulturális hidegháború” kitörésétől tart.
A kiváltó ok
De mi is történt valójában? A konfliktus egy tavaly júliusi amerikai bírósági ítélettel kezdődött, mely arra kötelezte Oroszországot, hogy szolgáltassa vissza a Chábád-Lubavich ortodox zsidó haszid mozgalomnak az úgynevezett Schneerson Gyűjteményt, amiek 12 ezer könyvét és 50 ezer vallási dokumentumát a mozgalom vezetői több mint két évszázad alatt gyűjtötték össze. (A kollekció névadója, Menachem Schneerson rabbi 1950 és 1994 között vezette a mozgalmat.) A könyvtárat az 1917-es orosz forradalom után még a bolsevik kormány foglalta le, míg a dokumentumokat tartalmazó archívumra először a nácik tették rá a kezüket, majd az a Vörös Hadsereg hadizsákmányaként került Moszkvába.
A Chábád ügyvédei évtizedek óta próbálják visszaszerezni a gyűjteményt. 1991-ben már úgy tűnt, erőfeszítéseiket siker koronázza: a végnapjait élő Szovjetunió ígéretet tett a gyűjtemény visszaadására, döntését azonban az új orosz kormány nem sokkal megalakulása után visszavonta. Moszkvát most nemcsak az ítélet tartalma bosszantotta fel, hanem már maga a tény is, hogy egy amerikai bíróság illetékesnek tartotta magát állást foglalni az ügyben. Ezt a nemzetközi jog megsértésének tekintik, és ezért elutasítják a döntés végrehajtását. Az orosz illetékesek ugyanakkor attól tartanak, hogy az amerikai hatóságok a Chábád megkeresésére „túszul ejthetnek” ottani múzeumokban vendégszereplő orosz műkincseket, hogy így kényszerítsék ki a bírósági döntés végrehajtását.
Ez az aggodalom érthető, mivel a Chábád vezetői kétértelmű válaszokat adnak a szándékaikat puhatoló kérdésekre. Moszkva hivatalosan azzal érvel, hogy nem kap megnyugtató garanciákat arra, hogy valamennyi kölcsönadott műtárgy visszatérhet Oroszországba. Washington viszont nem érti, milyen további garanciákat akarnak az oroszok azon túl, hogy az USA-ban 45 éve törvény mondja ki, hogy az országba ideiglenes jelleggel, a Külügyminisztérium által támogatott projektek keretében behozott műkincsek semmilyen körülmények között nem foglalhatók le, s ilyenre valóban nem is volt példa. Az orosz álláspont azért sem érthető, teszik hozzá, mert közben Moszkva olyan országokba kölcsönöz műtárgyakat, ahol azok jogi védettsége lényegesen alacsonyabb szintű.
Kárvallott kiállítások
Az amerikai fél diplomáciai csatornákon keresztül próbálja jobb belátásra bírni Moszkvát, eddigi próbálkozásai azonban kudarcba fulladtak. Ezért a közelmúltban kilátásba helyezték, hogy adott esetben a kölcsönösség jegyében ők sem fogják engedélyezni amerikai tulajdonú műtárgyak oroszországi bemutatását. Mivel a szigorúan az adott témához kapcsolódó érvek fényében az orosz álláspont nehezen érthető, feltételezhető, hogy Moszkva az ügyet egy „csomag” részeként kezeli és álláspontja revideálásáért cserébe más területen is kér engedményeket.
Az orosz „nyet” már eddig is több amerikai kiállítást érintett. A legjobban talán a New York-i Metropolitan Múzeumnak fájt a tilalom. Néhány hete zárult kamara-kiállításukon (cikkünk a tárlatról itt olvasható) Cézanne összes, kártyázókat ábrázoló festményét be akarták mutatni, de le kellett mondaniuk a Moszkvában őrzött alkotásról. „Egy politikai szituáció foglyai vagyunk, amit nem mi okoztunk” – mondta csalódottan Thomas P. Campbell, a Metropolitan igazgatója. A washingtoni Nemzeti KéptárVelence: Canaletto és riválisaicímű kiállításáról is hiányzott az itáliai mester egy monumentális vászna. Jelenleg is zajló nagyszabású Gauguin-tárlatukon pedig nincs ott az a hat festmény, amelyeket Londonból, a kiállítás előző állomásáról nem engedett továbbutazni az Ermitázs és a Puskin Múzeum. A Los Angeles-i Területi Művészeti Múzeumbanjúniusban nyílik az Ajándékok a szultánnakcímű bemutató. A 250 műtárgy közül várhatóan ugyancsak hiányoznak majd azok, amelyeket orosz múzeumokból vártak. A Houstoni Természettudományi Múzeum Kincsek az Ermitázsból: az orosz koronaékszerek című kiállítását, amit 150 műtárggyal május 20-án terveztek megnyitni, bizonytalan időre el kellett halasztani. A clintoni Orosz Ikonok Múzeumamég tavaly nyílt nagy tárlatát a 37 kölcsönzött műtárgy idő előtti hazarendelése miatt márciusban be kellett zárni, ami a múzeumnak komoly anyagi kárt is okozott.
Az első amerikai válaszlépés Paul Poiret francia divattervező őszi moszkvai kiállításának lemondása lehet. Ezt a Metropolitan Múzeum szervezné; végleges döntés még nincs. A konfliktus megoldásának lehetséges módjáról és idejéről eltérnek a vélemények. Csak annyi biztos, hogy az ügynek nemcsak a múzeumok és múzeumlátogatók a kárvallottjai, hanem az amerikai–orosz kapcsolatok egésze is.
A cikk lejjebb folytatódik.