- Tévétorony, amelyhez „hozzácsaptak” egy presszót
- Hofer Miklós tervező: „…néhány hét alatt engedélyezési terv született.”
- Bravúros statikai megoldások
- A presszó ma zárva van, az avasi lakótelep kissé lepusztult
- Mit akarnak most a kilátó-rajongó civilek?
A Miskolc belvárosával párhuzamos hegygerinc tetején már 1906-ban kilátótorony épült, hiszen innen jól belátható a vidék a Tokajtól a Bükkig. A II. Rákóczi Ferenc hamvainak Kassára szállítása alkalmából ideiglenes jelleggel felépített fatornyot egy évre rá lebontották. A helyére 1934-ben, szintén fából épült, állandónak szánt kilátó ugyancsak Rákóczi nevét viselte, ezt azonban 1943-ban egy tűzvész rongálta meg, majd 1956-ban teljesen elpusztult.
A ma is álló tornyot az akkor alig harmincéves Hofer Miklós tervezte, aki haláláig büszke volt az Avason álló kilátóra. Az 1957-ben elindult rendszeres televíziós sugárzás igényeihez igazodva országos gerinchálózat, átjátszó- és adótornyok kiépítésére volt szükség. Az 1963-ban átadott miskolci létesítmény, hivatalos nevén Avasi Televízió- és Kilátótorony, a korszak ipari építészetének kiemelkedő darabjaként hamar szimbóluma lett a városnak. A betontorony letisztult szerkezete az építész könnyed vonalvezetésének és a statikus, Vörös György pontos, de ötletes megoldásainak köszönhető.
Forrás: Borsodblog
„A saját hatvanas éveimre emlékezve, a miskolci TV-torony az egyik legszebb építészi örömöt idézi, mert különös, soha meg nem ismétlődő történet volt” – emlékezett vissza a kilátó tervezésére a 2011-ben elhunyt Hofer Miklós. Az eredetileg csak a kilátó megtervezésére felkért KÖZTI úgy bízta meg az ifjú Hofert, hogy három hónapon belül már a kivitelezési tervvel kellett előállnia. A kilátóhoz menet közben „csapódott hozzá” a TV-torony és a 20 méter magasan elhelyezkedő kilátó-eszpresszó. Az építészt felvillanyozta a kihívás: „engem Csonka professzor úr szerkezeti logikája mindig az erőjáték tiszta szerkezeti, formai megjelenítésére indított, legalábbis szerettem volna azt kifejezni. Így született meg a képlet, amelyből két nap alatt munkamodell, és néhány hét alatt engedélyezési terv született.”
A nyitott kilátóterasz és a zárt presszószint voltaképpen magára a 72 méter magas antennatoronyra mint tüskére lett „felszúrva”. A műszaki funkciókat kiszolgáló üzemi terület a felszín alatt került kialakításra, e helyiségek sugárirányú falai és az alattuk elhelyezkedő kőbeton lapok képezik a torony alapját. Innen indul a 62 méteres magasságig monolit vasbetonból készült toronyszerkezet (a további 10 méteres antenna tisztán acélszerkezetű), amelyben személyzeti feljáró és kábelcsatorna került kialakításra. A közönség számára nyitott kilátóteraszt lényegében az arra felvezető két lépcsősor beton mellvédje támasztja – a lebegő fokokat a mellvédgerenda tartja –, a felette levő zárt presszószint pedig voltaképpen a saját födémszerkezetére került felfüggesztésre.
Forrás: Magyar Építőművészet, 1963
A konzolos erős vasbetonfödém – szintén bravúros statikai megoldással – úgy képes hordozni az alatta lévő emeletet, hogy a külső szemlélő valóban csak a karcsú toronyra rászúrt 400 nm-es „lebegő” szintet láthatja. Jól érezhető az építész és a statikus összhangja, szinte átélni a Hofer által említett örömtörténetet, hiszen olyan, a vasbeton használatának lehetőségeit próbálgató, bújtatott megoldások teszik könnyeddé a torony megjelenését, amelyek a szemlélő számára szinte észrevétlenek maradnak. Alátámasztásnak semmi nyoma, a két függesztett, gördülő alátámasztásokkal készült feljárati lépcső is inkább tűnik levegősnek, mint statikai támasztéknak. A lépcső mellvédje mellett a teraszé is fontos hordozószereppel bír, bordázata az építészeti megjelenés mellett a vasbetonszerkezet szerves része. A presszószintre felvezető csigalépcső pedig utalás az 1930-as évekbeli elődre.
Fotó: Varga Piroska
Az Avas kilátó presszója sokáig vonzotta a közönséget, kezdetben a kellemes, a városból induló séta végcéljaként pompás panorámájával, de idővel a mögötte megépült Avasi lakótelep tetején kialakított buszvégállomás még elérhetőbb közelségbe hozta. A torony környezetében sportpálya, pihenőpark létesült, egyesek Miskolc Gellért-hegyeként emlegették. Idővel mind a környék, mind a kilátó amortizálódott. A presszó bezárt, majd néhányszor szórakozóhelyként próbált újjáéledni, jelenleg azonban ismét zárva tart. A torony teljes körű korszerűsítésére, a környék megújításával együtt 2010-ben nagyszabású terveket készítettek. Akkor a legnagyobb kihívást a torony és az azon belül kialakítandó közönségfogadó tér akadálymentesítése jelentette. Szerencsére Golda János, a terv opponense véleményében határozottan kiemelte: „a kilátó arányai, szerkezeti bátorsága, megformált konstruktivizmusa a város fontos korszakát idézi, ezért csak eredeti formájában való felújítása indokolt.” Nem javasolt semmilyen külső módosítást, hozzátoldást, mivel a tervekben különböző üvegezett külső liftekkel szerették volna megoldani a szintek akadálymentesítését. A haláláig aktív Hofer Miklósnak ekkor még volt lehetősége szakvéleményt írni az ügyben, aki szintén ellenzett miden szerkezeti hozzátoldást, így egyedüli megoldásnak a nem túl szerencsés korlátlift bizonyul. Mindezen elképzelések azonban megmaradtak a tervek szintjén. Az egyre több távközlési antennával csúfított Avas kilátó jelen állapotában folyamatos karbantartásokkal próbál túlélni.
A torony jellegzetes alakjával, mindenhonnan jól látható, mégsem hivalkodó megjelenésével hamar a város egyik szimbóluma lett. A szocialista időkben a helyi állami vállalatok, kereskedelmi egységek előszeretettel jelenítették meg a kilátó könnyen sematizálható és jól felismerhető formáját emblémáikon, arculatukban. Rendszeres szereplője lett a képeslapoknak, kártyanaptáraknak. A felavatást követő évben rendezték meg első alkalommal a miskolci Rövidfilm- és Televíziós Fesztivált, amelynek grafikai elemeiben érthető módon szintén rendszeresen köszön vissza a kilátó, de természetesen ez lett a Magyar Televízió Miskolci Körzeti Stúdiójának emblémája is.
Forrás: Facebook
Ma, amikor számos hazai város mellett Miskolc is egyfajta identitáskeresés stádiumában van, szükségesnek tűnik egy erős jelkép felmutatása. A város 2006-ban pályázatot nyújtott be az Európa kulturális fővárosa 2010 címre, amivel ideig-óráig sikerült összerántani a kulturális értékeket, és kirajzolni egyfajta modern miskolciasságot, ez azonban idővel szertefoszlott. A városvezetés 2012-ben új arculatot vezetett be, amely a bíráló zsűri szerint minden olyan elemet (hegy, víz, erdő, Diósgyőri vár) tartalmaz, amely „összeköti” a miskolciakat és mindenki számára felismerhető. A teljesen sematikusra sikerült logó azonban olyannyira leegyszerűsítette az amúgy is igen általános motívumokat (a Diósgyőri vár jellegzetes formája sem kivehető), hogy bármelyik hasonló adottságú várost szimbolizálhatná. A helyiek sem teljesen elégedettek a logóval, kritikusai szerint semmilyen jelképet nem fogott meg. Vannak, akik az Avas kilátóban látják ennek lehetőségét, el is készült egy alternatív városi jelkép, amelynek egyetlen grafikus eleme maga a kilátó. Az „I (love) MC” (a ’love’, szív helyén a sematizált, de jól felismerhető kilátóval) logó kimatricázva, egy gerillakampány során a város számtalan helyén felbukkan.
Forrás: minap.hu
Az Avas kilátó „barátai” a félévszázados születésnapot egy flash mobbal ünnepelték, az Északkeleti Átjáró Egyesület pedig Utánam, srácok elnevezésű, a város regényes múltjába visszavivő kutatós játéksorozatán belül félnapos családi happeninget: köszöntőt, visszaemlékezéseket, történelmi csemegékkel fűszerezett kirándulást a Kisavas macskaköves utcáin és koncerteket tervez október 19-ére a toronyhoz.
Linkek:
http://utanamsracok.blogspot.hu/
https://www.facebook.com/utanamsracokprojekt
http://epiteszforum.hu/miskolci-fejlesztesek-v-avasi-kilato-felujitasa-korszerusitese
http://epiteszforum.hu/elhunyt-hofer-miklos