„Több idő kell egy-egy ilyen kép megnézéséhez, mint más galériákban” – idézi fel a mentális zavarokkal élő alkotók munkáinak helyt adó Tárt Kapu Galéria második tárlatvezetésén Tóth Eszter szakmai vezető az első ilyen alkalom egyik résztvevőjének véleményét. És valóban: még a most kiállító alkotók és műveik legalaposabb ismerője, Komáromi Erzsébet művészetterapeuta, a másik házigazda is rá-rácsodálkozik néhány számára is új, izgalmas részletre, miközben a munkákról beszél.
Ritter Gábor munkája
A Tárt Kapu Galéria először 2004-ben nyitott ki az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI), közismert nevén a „Lipót” portásfülkéje mellett. A műveket, valamint az intézmény művészeti archívumának darabjait valaha, alaposan rendezett kiállításokon, magában az OPNI-ban lehetett megnézni. Az intézmény máig vitatott 2007-es bezárása után a pszichiátriai ellátottak művészetterápiás csoportja és a gyűjtemény a Merényi Kórházba költözött, az elmúlt öt évben azonban nem volt kiállítóhely, ahol a munkákat bemutathatták volna. A hosszú kényszerszünet után a Tárt Kapu márciusban indult újra a Belső-Ferencvárosban, az Iparművészeti Múzeum mögött, a Ráday utca szomszédságában; nyitókiállítására elsősorban az ebben az időszakban készült munkák közül válogattak.
Tóth Eszter azt mondja, a Ferencvárosi Önkormányzat támogatásával kialakított belvárosi helyszín sokat jelent, mert megnyitja az utat ahhoz, hogy bekapcsolódhassanak a művészeti vérkeringésbe, ami – nyugat-európai mintára – a kezdeményezés egyik fontos célja. Komáromi Erzsébet, aki 20 éve vezet művészetterápiás foglalkozásokat előbb az OPNI, majd a Merényi terapeutájaként, arról beszél, hogy ez egyfajta hangsúlyeltolódást is jelez: a régi kiállítóhelyen a terápiás munka bemutatása volt a fókuszban, itt a korábbinál erőteljesebben kerül előtérbe az egyéni tehetség, azt szeretnék átvinni a köztudatba, milyen művészi értéket hordoznak a hazai art brut-alkotók munkái.
A pszichiátria a 20. század elején „fedezte fel” magának a képzőművészetet: kezdetben kifejezés-patológiai, diagnosztikai céllal, illetve a kreativitás pszichiátriai vonatkozásainak megértésére. A hivatalos művészeten kívüli alkotás esztétikai minőségének és az őket alkotó ember középpontba helyezése Jean Dubuffet francia festőművésznek köszönhető. Dubuffet alkotta meg az art brut, azaz nyers művészet fogalmát a társadalom perifériájára szorult, a művészeti élet keretein kívül működő alkotók munkáira, a belső impulzusok őszinte, nyers erővel előtörő művészi kifejezésének leírására. Az angolszász terminológiában outsider artnak – a kívülállók művészetének, peremművészetnek – nevezett irány nagy hatással volt az avantgárd művészeti irányzatokra és a gyógyításra egyaránt.
Noha a Tárt Kapu saját gyűjteménye pszichiátria gondozottak műveiből áll, az új ferencvárosi galéria szó szerint, tágabb értelemben tekint az „outsider” fogalmára: nem csak a mentális zavarokkal élő alkotóknak kíván helyt adni, hanem más marginális helyzetben lévő, önállóan alkotó művészek munkáinak bemutatását is tervezi – mondja Tóth Eszter.
Otthonosság és nyitottság – erre törekedtek, amikor a fiatal építész, Dobos Zsófi tervei alapján átalakították az egykor ABC üzletként működő, majd üresen álló sarokhelyiséget, és a létrejött világos és szellős kiállító – és a tervek szerint a jövőben műhelyként, filmklubként és mindenekelőtt találkozóhelyként is működő – térben valóban könnyen otthon érzi magát a látogató. A letisztult környezetben különös, letaglózó erővel hatnak a kiemelkedő hazai art brut művészek munkái: Kopi Mundi Zoltán Dunából kihalászott uszadékfákba faragott, festett szobrai, a legismertebb, nemzetközi hírnevet is szerzett magyar alkotó, Ritter Gábor színpompás, főként házakat, várakat, várromokat ábrázoló rajzai, Baranyi Károly roma művészeti hagyományokból merítő, vibráló, expresszív képei vagy Willmann Edit Teréz Betegjogok és Orvosi műhiba című kidüllesztett szemű, költött nyelvű szörnyeket ábrázoló szobrai.
A kiállított művek az egyes alkotói pályák különböző állomásait is illusztrálják. Komáromi Erzsébet vezetésével betekintést nyerhetünk abba, hogy miként alakultak az önkifejezés módjai a sajátos élethelyzetek és a változó pszichés állapotok tükrében. Tragikus sorsokról és sikeres fordulatot vett életekről egyaránt hallunk. A nemzetközi outsider art porondon is jegyzett Bozóki Péter például – idézi fel a terapeuta – a galéria megnyitója után, képeit végre a falon látva érezte magát először elégedettnek. Ami közös az alkotók életében: valamennyiük számára jelentős állomás az alkotások színvonalához méltó kiállító tér, a munkák kimozdítása a pszichiátria kontextusából.
Tárt Kapu Galéria: 1092 Budapest, Hőgyes Endre utca 2.
A geléria programjairól: http://tartkapugaleria.com/Esem%C3%A9nyek