Herczeg Klára-díj 2021, Foton Galéria, Képíró utca 6., 2022.01.21-02.05
Herczeg Klára szobrászművész végrendeletében az örökség egy részét művészek támogatására szánta. A Herczeg-hagyaték kezelője, Dr. Székely Ádámné Dr. Szűts Ildikó úgy döntött, hogy a Fiatal Képzőművészek Stúdiójára (mint a pályakezdő képzőművészeket képviselő szervezetre) testálja át azt a megtisztelő feladatot, hogy döntsön a támogatás formájáról. A Stúdió egy – az örökhagyóról elnevezett – díjat alapított, melynek minden évben egy senior és egy junior díjazottja van, mivel Herczeg Klára mindig fontosnak tartotta az idős és fiatal generációk egymáshoz való közeledését. A díjat a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Alapítvány (FKSE) gondozza. A Herczeg Klára-díj 1998 óta minden évben kiadásra kerül.
A Senior fokozat odaítéléséhez a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület (FKSE) vezetősége minden évben felkér egy nagy szakmai múlttal rendelkező független szakembert, hogy három idősebb művészt javasoljon a díj senior fokozatára. A három név közül az FKSE kuratóriuma által felkért három fős zsűri választja ki a díjazottat. A tavalyi évben Szalai Bori kurátor, a Trafó Galéria vezetője volt a senior díj jelölője, míg a három fős szakmai zsűri Aknai Katalinból, Berhidi Máriából és Pinczehelyi Sándorból állt. Az ő döntésük alapján 2021-ben a Herczeg Klára-díj senior fokozatát Várnai Gyula kapta.
A díj junior fokozatát az FKSE vezetőség a 35 év alatti tagok közül annak ítéli oda, aki az elmúlt évben jelentős művészeti teljesítményt nyújtott. Ennek alapján a Herczeg Klára-díjat 2021-ben Tranker Katának ítélte meg a Stúdió vezetősége.
A hagyományokhoz híven január végén ezúttal is kiállítást rendeztek a két díjazott munkáiból. A hétvégén bezárt tárlathoz Cserna Endre írt poétikus igényű falszöveget, amely rövidsége ellenére mind a tárlat kontextusán, mind a falszöveg műfaji korlátain túlmutat. A szerző és az FKSE jóvoltából e szöveg immár online is olvasható.
Ami az egyes individuumokat „mi”-vé kovácsolja, az nem más, mint a közös tudás. Egy közös őstojásban kifejlődés emléke és ennek az önelképzelésnek, önemlékezésnek, az az egy folyamatosan újratermelődő identitásnak a konnektív struktúrája lesz az a pótolhatatlan fenntartó erő, amely egyfelől közös szabályokra és értékekre, másfelől a közösen lakott múlt “édes” emlékeire támaszkodik.
Az exodus történetben a tojás és a cukor szerepe nem történelmi, nem is társadalmi, hanem mitikus: lényegileg fonódnak össze azok önképével, akik ezt a történetet elbeszélik – vagy úgyis fogalmazhatnánk: akik ezt a homályba vesző történetet emlékezik.
Egy-egy tojás volt az anyatest, amelyből minden közösség megszületett. A köldökzsinórt azonban egyszer s mindenkorra elvágta az a tudat, hogy a tojásban nincsen köldökzsinór. A tojásban csak maszk van, amely ambivalens módon megmutatja azt, amit el kíván takarni. Ennek az ambivalenciának az alaptulajdonsága az önfelejtésben mutatkozik meg: a közös múlt iránti érdeklődés, az önkutatás szorul sokkal inkább magyarázatra. Mire, és sokkal inkább: miért emlékezünk? És ezen emlékek meddig tudják tágítani közös horizontunkat?
Ez az Ovum és a Novum misztikuma.
A Herceg Klára-díj korábbi díjazottjai:
2020 Jovánovics György – Kútvölgyi-Szabó Áron
2019 Csutak Magda – Dallos Ádám
2018 Berhidi Mária – Rudas Klára
2017 Pinczehelyi Sándor – Ember Sári
2016 Maurer Dóra – Gosztola Kitti
2015 Kemény György – Trapp Dominika
2014 Ladik Katalin – Szemző Zsófia
2013 Bodóczky István – Kerezsi Nemere
2012 Baksa-Soós János – Csákány István
2011 Szirtes András – Hatházi László András
2010 Medve András – Horváth Tibor
2009 feLugossy László – Szörényi Beatrix
2008 Körösényi Tamás – SZAF (Mécs Miklós és Fischer Judit)
2007 St. Auby Tamás – Gróf Ferenc (Société Réaliste)
2006 Szikora Tamás – Tibor Zsolt
2005 Türk Péter – Lóránt Anikó
2004 Lantos Ferenc – Galbovy Attila / Péli Barna
2003 Deim Pál – Szász György
2002 Major János – Kokesch Ádám
2001 Kaján Tibor – Benczúr Emese
2000 Gyarmathy Tihamér- Király András
1999 Lossonczy Tamás – Schneemeier Andrea
1998 Papp Oszkár – Wächter Dénes
