Hogy a magyar fotográfiának sokat köszönhet a világ fotográfiája, az már szinte közhelyszámba megy. A fotó nagy megújítói között szép számmal találunk magyarokat, de azt is hozzá kell tennünk, legtöbbjük elhagyta Magyarországot, mert…mert itt nem könnyű. Meg itt mindig kijelölnek egy csoportot ellenségnek, és itt valahogy mindig lehetetlenné válik az élet az alkotók és újítók számára. De ezt most hagyjuk. Székesfehérváron most egy szép válogatás látható nagy magyar fotósok fontos munkáiból, és egyben képet kaphatunk az első világháborút közvetlenül megelőző évektől a második világháború végéig terjedő korszakról. Hogy mégse felejtsük el, amit pár sorral följebb írtunk.
Kik? André Kertész, Moholy-Nagy László, Robert Capa, Brassaï, Martin Munkacsi, Balogh Rudolf, Escher Károly, Haár Ferenc, Kálmán Kata, Kerny István, Kinszki Imre, Pécsi József és mások
Hol? Csók István Képtár, 8000, Székesfehérvár, Bartók B. tér 1.
Mikor? szeptember 8-ig
A szürrealista mozgalom Dalítól Magritte-ig – Válság és újjászületés 1929-ben
A szürrealisták népszerűsége, mondhatjuk így, örök népszerűsége érdekes kérdés. Látványos és egyben jól befogadható művészetet műveltek, de közben épp a látványt és épp a percepciót kérdőjelezték meg, s borították föl az ezekkel kapcsolatos konvenciókat. Közben egyik-másik szürrealista mű tényleg „ikonikussá” vált, ahogy ezt mondani szokás. Olyannyira, hogy ebben a folyamatban talán ki is üresedett.
Az MNG, a Centre Pompidou-val való együttműködésben most arra fókuszál, hogy közel hozza ezt a művészeti váltást, és egyetlen évből, 1929-ből kiindulva, 120 festmény, grafika, szobor, fotó, film és dokumentum segítségével bemutassa a szürrealizmus irányait, tendenciáit, alkotóit, csoportjait. Nézzünk a kultusz mögé!
Kik? Salvador Dalí, Max Ernst, Joan Miró, Yves Tanguy, René Magritte, Pablo Picasso, Francis Picabia, Alberto Giacometti, Jean Arp és mások
Hol? Magyar Nemzeti Galéria, 1014 Budapest, Szent György tér 2.
Mikor? október 20-ig
© Centre Pompidou, MNAM-CCI/Georges Meguerditchian/Dist – RMN-GP
A Magyar Kereskedelmi- és Vendéglátóipari Múzeum (MKVM) egy ideje már dicséretesen (és elég alaposan) belemélyedt az egykori hazai szórakoztatóipar történetének bemutatásába, elmerülve a kabarék, mulatók, bárok mélyvilágában. Az ott egykor zajlott eseményeken túl a szereplőkre is koncentrálnak: a pódiumon állókra és a nézőtéren ülőkre. Ismeretlen terület? Hiába idézünk olyan szállóigéket is, mint a ilyen Rodolfótól a Vigyázat, csalok!, mégis úgy tűnik, igen, felfedezésre váró terület. Most akkor itt egy tárlat Gács Rezsőről, aki több nemzedék számára „a” bűvészt, a mágust jelentette, és aki tényleg zseniális volt. A fellépések, haknik, háború előtti, alatti és utáni varieték esztétikája is megjelenik itt egy élet meséjén keresztül, meg a sorsok a rivaldán túl, s persze a hányatott magyar történelem néhány súlyos évtizede, mint háttér és kontextus. Amit sok tragédián kívül az is összeköt, hogy nem, az istennek sem jövünk rá, hogy kerül elő a nyúl a kalapból, és hol tűnik el a zsebóránk.
Hol? MKVM, 1036 Budapest, Korona tér 1.
Mikor? szeptember 8-ig
Nyitókép: Molnár Ágnes Éva jelenése egy sárospataki tornateremben, a Vajda Lajos Stúdió alkotótáborában. Fotó: Erdei Krisztina
