November 25-én délután három órakor a Párizsi Magyar Intézetben a magyar nemzeti kulturális örökség minisztere nevében Koncz Erika helyettes államtitkár a Pro Cultura Hungarica kitüntetést nyújtotta át Fréderic Barbier kutató-professzornak a magyar kultúra külföldi elismertetéséért végzett tevékenységéért. Frédéric Barbier szakmai karrierje során, kutatási témájának változása kapcsán jutott el Magyarországra. A könyvtörténet kutatása ugyanis semmilyen szempontból sem állhat meg országhatároknál. A könyv az a médium, amely természetes módon kapcsolja össze a nyugati keresztény kultúrkörhöz tartozó népeket. Barbier a francia-német könyvtörténeti, könyvkereskedelmi kapcsolatok és recepciótörténet kutatása kapcsán azonban gyorsan rájött: a német könyvtörténetet nem lehet Németországra, de még a németül beszélő országokra sem korlátozni. Így került kapcsolatba a Kárpát-medence történetével, és a magyarországi kutatókkal, kutató műhelyekkel.
Természetes módon szembesült azzal a tudományos és politikai problémával, amelyet az „egy terület, több nemzeti tudomány, sok nemzeti öntudat” jelent a mai napig is. Ő kívülálló tudományos értelemben, érdemes tehát véleményét meghallgatni. Megismerve a szlovák, a román, a horvát, az osztrák és a magyar könyvtörténetírást, jelentős mértékben a forrásokat is, biztos módszerrel igazodik el a sokszor nem egyszerű kérdéseket felvető vitákban. A CNRS főmunkatársaként, az Institut d’histoire moderne et contemporain vezető kutatójaként, az EPHE professzoraként, és a lyoni Centre de recherche en histoire du livre (CRHL) alapítójaként mindig hangsúlyt fektetett arra, hogy a Kárpát-medence története a francia és a német szakmai közvéleményben soha se szakadhasson el Magyarországtól, hiszen az anakronisztikus lenne. Az általa évente többször szervezett tudományos konferenciákon, ahol számos közép-európai szakember vesz részt a vitákban, ugyanezt az álláspontot képviseli.
A világ egyik legtekintélyesebb könyvtörténeti folyóirata, a Revue française d’histoire du livre szerkesztőjeként figyel arra, hogy minden számban legyen egy Magyarországról szóló tanulmány. Így a folyóirat lassan a magyar kultúra és tudomány egyik biztos európai (világnyelven megjelenő) fórumává vált. Olyanná, amelynek biztos olvasóközönsége van, amely eljut a világ legjelentősebb gyűjteményeibe.
1994-től kezdve számos magyarországi intézménnyel alakított ki rendszeres kapcsolatot az általa képviselt francia intézményekkel. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Kelet-Európa Története Tanszék, a Szegedi Tudományegyetem Művelődéstörténeti Intézet, a Budapest Collegium, az Országos Széchényi Könyvtár, az MTA Irodalomtudományi Intézete is sokat köszönhet neki franciaországi kapcsolatrendszerének bővülése terén.
Az Országos Széchényi Könyvtárban előbb csak kutatóként járt, de a bicentenárium évében az ő ötletét valósították meg, amikor „A központi gyűjtemények kialakulása és a nemzeti öntudat változásai” címmel szerveztek nemzetközi konferenciát. A párizsi École Pratique des Hautes Études, a párizsi École des Hautes Études en Sciences Sociales, a lipcsei Zentrum für Höhere Studien és a magyar nemzeti könyvtár közösen alapított egy új könyvsorozatot „Vernetztes Europa. Beiträge zur Kulturgeschichte des Buches” címmel. Ez a sorozat a nemzeti könyvtárat, mint nemzetközileg elismert tudományos műhelyt legitimálja. Frédéric Barbier a franciaországi koordinátora az európai Corvina programnak. Fáradhatatlanul szervezi a találkozókat az olasz, az osztrák, a német és a francia szakemberek között, hogy megvalósulhasson a Corvina könyvtár anyagának új, korszerű értékelése, és ennek mentén digitalizálása. 2004. augusztusában nemzetközi találkozót szervezett a besançoni corvinák értékelésére.
Két doktori képzést is vezet (Paris, EPHE; Lyon, ENSSIB), így jó lehetőséget tud biztosítani a közép-európai könyvtörténet felsőoktatásban való bemutatására. Ehhez csaknem mindig magyar szakembereket hív meg vendégoktatónak (Ringh Éva, Lipták Dorottya, Granasztói Olga, Monok István, Madas Edit).
Frédéric Barbier nagy tekintélyű, sokat író szerző. Könyvei megjelentek anyanyelvén kívül kínaiul, törökül, görögül, németül, olaszul, spanyolul és portugálul. Ezekben a közép-európai államok mindig a történeti helyzetnek megfelelően, és kiemelkedő hangsúllyal szerepelnek. Hazánk számára rendkívül fontos, hogy a magyar művelődéstörténet az európai fejleményekkel Könyvtörténete és a médiatörténeti monográfiája a magyar felsőoktatásban is tankönyvvé válhatott, magyarul.
Frédéric Barbier elkötelezett híve a magyar kultúra és tudomány világnyelveken történő bemutatásának, minden fórumot felhasznál arra, hogy Magyarország és a magyar szakemberek jelen legyenek a nemzetközi rendezvényeken.
Ezen tevékenysége elismerésekor adományozta a Magyar Köztársaság kulturális minisztere Frédéric Barbiernak a Pro cultura Hungarica kitüntetést.
Pro Cultura Hungarica kitüntetést kapott Fréderic Barbier professzor
November 25-én délután három órakor a Párizsi Magyar Intézetben a magyar nemzeti kulturális örökség minisztere nevében Koncz Erika helyettes államtitkár a Pro Cultura Hungarica...