Protestálás a Képzőművészeti Egyetemen

A felsőoktatás átalakítását célzó kormányzati szándék ellen tiltakoztak a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. Az egyetem diákjai és oktatói mellett más felsőoktatási intézmények hallgatói is jelen voltak – számolt be a Népszabadság Online.„A Képzőművészeti Egyetem diákjainak súlyos kifogásaik vannak a felsőoktatás tervezett átalakításával kapcsolatban. Ezért felkerestek más egyetemeket is, majd úgy döntöttek, hogy fórumot rendeznek. A kezdeményezés valószínűleg követőkre talál, és több ilyen fórum lesz fővárosi és vidéki egyetemeken, főiskolákon is… A gyűlés végén a résztvevők megállapodtak abban, hogy petíciót küldenek az ország felsőoktatási intézményeibe, és aláírásokat gyűjtenek hozzá, majd az oktatási miniszternek fogják átadni. A tervek szerint a petíció úgy foglal állást, hogy a felsőoktatási törvény tervezete sérti az egyetemi autonómiát; a felsőoktatás romló anyagi helyezete a minőségi oktatást veszélyezteti; továbbá a jelenlegi tendenciák a kis szakokat és a speciális képzést veszélyeztetik. …
(Az új felsőoktatási törvény kormány által elfogadott szabályozási elvei szerint az állami fenntartású felsőoktatási intézmény belső irányítása hárompólusúvá alakul, ennek elemei az Irányító Testület, a Szenátus és a Rektor. Az Irányító Testület hatáskörei az intézmény fenntartásával, működtetésével összefüggő stratégiai döntésekre terjednek ki, a Szenátus az akadémiai tevékenység irányítását végzi, a rektor pedig az intézmény vezetője és képviselője, egyben a munkáltatói jogok gyakorlója. Az Irányító Testületbe a tagok kevesebb, mint felét az oktatási miniszter delegálja, akinek döntése ellen a Szenátus kétharmados döntéssel emelhet vétót. A többi tagot a Szenátus delegálja, az érintett minisztériumok pedig egy tagot tanácskozási joggal küldhetnek a testületbe. A szenátusi keretből egy tagot a hallgatói önkormányzat jelölhet ki – áll a szabályozási elvekben.)
A törvényterv azt célozza, hogy az egyetem öt évét két részre bontsák, az első három év alatt pedig az általános műveltség alapjai mellett valamilyen piacképes tudást szerezzenek a hallgatók. „Valójában itt arról van szó, hogy az igazi egyetemi képzés az utolsó két évre tolódik, mert az első háromban csak valamilyen szakmát tanulnának a diákok” – mondta Lányi András (aki résztvett a gyűlésen), aki szerint ezzel tovább degradálódna az egyetemen szerezhető tudás.