Műfajában egyedi gasztro-művészeti projekt indult Buttered Bread, azaz vajas kenyér néven. A poszt-punk művészeti vonal mellett első osztályú, de meglehetősen extrém receptek elevenednek meg ingyenes fanzine kiadvány formájában.
Szert Lili művészeti szervező régi barátságot ápol Batta Ramonnal, aki dolgozott többek között az M étteremben, a Godot-ban, másfél évig a nemzetközi hírű Prezi házi szakácsaként funkcionált, nyaranta a Káli Kapocs menüjéért felel, jelenleg pedig a Kőlevesben dolgozik. Együtt álmodták meg a Buttered Bread gastro fanzine-t, a magazin képanyagából nyíló kiállítás-sorozatot gasztronómiai estekkel egybekötve, amelyek során Ramon a fanzine teljes menüjét megfőzi. A látogatónak csak választania kell , étlapként pedig a nagy formátumban kiállított grafikák szolgálnak.
A fanzine műfaja már az 1940-es évektől létezik, ősének a sci-fi rajongók által ingyen létrehozott és ingyenesen terjesztett magazinokat tekintjük. Maga a „fanzine” kifejezés, vagyis a fan, a rajongó és a magazin szavak összegyúrása Louis Russel Chauvenet-től származik, aki sci-fi őrültből lett amatőr lapkészítő, és első kiadványát 1939-ben hozta ki, A címmel.
Dukai István munkája. Képek: Buttered Bread
A fanzine-kultúra aranykora azonban a punk mozgalommal kezdődött – leghíresebb talán maga a PUNK című kiadvány, amelyet new york-i zenerajongó srácok toltak össze, nem gondolván, hogy egy korszak fontos dokumentumait állítják elő. A hazai fanzine-ekre inkább a brit vonal hatott, esztétikájában a Buttered Bread koncepciójának egyik kiindulópontját is az 1970-es évek brit punk rocker kiadványai képezik – de persze a lap nagyon is tudomásul veszi az azóta eltelt időt.
Ramon ezt a hagyományt újítja fel, és egyben mintha visszavenné a gasztronómiáról való beszédet a drága, és az elitnek készülő kiadványoktól – ez nem a Gault Millau. Ennek megfelelően a Buttered Bread-ben nem is guszta ételillusztrációk készülnek, hanem ő maga megfőzi az adott ételt az adott grafikussal vagy képzőművésszel, majd el is fogyasztják azt, inspirációs forrást biztosítva a művésznek az alkotáshoz. Így történt, hogy a Berlinben élő Kelemen Tilihez ki kellett utazni egy inspirációs vacsora erejéig. A koncept része továbbá az is, hogy számonként négy művészt mutatnak be: két ismert, befutott alkotót és két kevésbé ismertet vezetnek be a köztudatba.
Az első szám egyik húzóneve Jakócs Dorottya, street art grafikus és tetováló művész, aki többek között a Dob utca 38. alatti tűzfal kifestése által vált ismertté. Ő jegyzi a lap borítóját. A pszichedelikus vajas kenyér-sellő megadja a gasztronómiai kiseposz alaphangulatát.
Mellette Szurcsik Erika erősíti a grafikus vonalat, aki ugyan idén végzett a Képzőn, viszont akinek egyik kiállítását már 2012-ben ajánlottuk. Erika énekes egy punk zenekarban, ráadásul diplomamunkája egy 90 oldalas kiadvány volt saját punk lemeze mellé. Stílusban sejthetően közel áll a Buttered Bread világához.
Kelemen Tili 2011-ben költözött Berlinbe, előtte a MOME textil szakán végzett. Tili a grafikai munkák mellett táskákat varr megrendelésre és a Lola Was Here étteremben dolgozik Berlinben, vagyis otthonos a konyha és az illusztráció világában egyaránt.
Jámbor Évi a Képzőművészetin végzett képgrafika szakon. Horrorisztikus, pár vonalas, mozdulatokat részleteiben megörökítő grafikái a kép és a szöveg disszonanciájától igazán erősek: a képek a táplálkozás profanitására és brutalitására hívják fel a figyelmet, miközben gurmand receptek szélére készültek. Ez a bizarr kettősség piszkálja a szemlélőt és mozgatja idegesítő mód a fantáziát.
A recepteket eztán minden számban Tokodi Zsófi írja majd le girbegurba kislány-írással, az illusztrátorok és a receptek viszont változnak. Pozitívum ebben a projektben, hogy számtalan, különböző stílusban alkotó résztvevő közös munkájának gyümölcse, mégis művészeti és tartalmi koncepciójában képes teljesen egységes maradni. A koncepcióba szintén belesimuló logót egy újabb grafikus, Dukai István tervezte.
A DIY-szellemiség (Do It Yourself) a receptek terén is érvényesül, a konyhaművészet termékei, mivel Batta Ramon kísérletezte ki azokat sok évnyi kreatív főzés után.
Kezdeményezésnek kreatív, koncepciónak erős és határozott, a projektet beharangozó aktivitások is stílusosak és szimpatikusak – mint például 500 vajas kenyér megkenése és szétosztása a belvárosban rászorulóknak és éheseknek –, illenek a jó ízléssel megjelenített és tálalt 11 receptből álló ételsorhoz.
Egyedül a választott médium, a művészeti vonal és a gourmand receptek állnak talán némileg távol egymástól. Szemmel láthatóan megférnek azért, viszont nagyon szűk mozgásteret biztosítanak a megszólított célcsoport meghatározására. Persze a 70-es évek punkjai mára már középosztálybeli, étterembe járó üzletemberek, így könnyen lehet, hogy nem is olyan merész a Buttered Bread célcsoport-kijelölése. Egy kérdés marad tehát, hogy el lehet-e adni első osztályú éttermek közönségének a gerilla punk gourmand konyhát.
A cikk lejjebb folytatódik.