- Update, június 28.: A bécsi Collegium Hungaricumnak tegnap este elküldött kérdéseinkre válaszüzenet érkezett, az intézmény vezetőjének válasza a cikk végén.
- Update, június 28. 13.00. A kiállításon szereplő Nemes Csaba képzőművész nyílt levelet intézett az intézmény vezetőjéhez, a szöveg a cikk végén!
A bécsi Collegium Hungaricum-ban ma nyílt kiállítás, a Real Hungary, tulajdonképpen a Grazban, pénteken nyílt Abstract Hungary párdarabja. Hogy a valós-absztrakt, azaz a valóságból kiinduló, illetve az absztrakció nyelvét használó művek párhuzama, vagy talán szembeállítása mennyire igazolható a konkrét művek alapján, illetve mennyire működik, az igencsak izgalmas kérdés, de nem tárgya ennek a cikknek. Most csak a ma, Bécsben történtekről beszélünk.
A Real Hungary megnyitóját megelőző események ugyanis elég sajátos módon mutatták meg a real Magyarországot. A Borsos Lőrinc művészpáros tirptichonját, amelyet annak rendje és módja szerint elhelyeztek a kiállításban, a magyar kulturális intézet igazgatójának telefonon történt utasítására az intézet munkatársainak el kellett távolítaniuk a kiállítóterem faláról. A Real Hungary egyébként nem az intézet saját kiállítása, hanem az Esterházy Magánalapítvánnyal közös projekt, és az Esterházy Művészeti Díj 2009 és 2015 közötti díjazottainak munkáira épül.
A See No Evil, Hear No Evil, Speak no Evil (2017) című festmény-triptichon, egy magyar trikolór három változatban, egyenként 20x30x50-es méretben. A trikolórnak feketére festették a sávjait, más-más sávot mindegyik képen. A három „zászló” pedig egymás mellett szerepelt. Méghozzá párban egy Bak Imre művel – merthogy a kiállítás koncepciójához tartozik, hogy a kortárs művészek választanak egy ma élő, idősebb hazai alkotót is, akivel együtt jelennek meg. A Borsos Lőrinc művészpáros választása pedig játék az absztrakció és a realista közelítés kérdésével, minthogy maga Bak Imre a geometrikus absztrakció mestere. Másrészt a triptichon valamiképpen játék a magyar zászlóval, amely ebben a műben – ha már mindenképpen direkt jelentéseket keresünk – éppenséggel arab országok zászlóira emlékeztetett.
Ez a mű verte ki a biztosítékot Molnár Máriánál, a Collegium Hungaricum igazgatójánál – ám, hogy pontosan miért, az nem világos. A kiállítás installálása után, amikor a művészek ebédelni mentek, az igazgató levetette a képeket a falról. A döntést nem közvetlenül az osztrák kurátorral, Vitus Weh-hel közölte, és nem is a Borsos Lőrinc művészpárossal, bár Schneider Erika társkurátorral mindenesetre beszélt telefonon, és értesüléseink szerint elég indulatosan. A művészpáros két tagja, visszatérve az épületbe, ragaszkodott ahhoz, hogy maguk akasszák le a műveket a falról, és dokumentálják is mindezt. A mű abszolút benne volt a kiállítási tervben, szállítólevél van róla, tehát az intézményt nem érhette váratlanul a jelenléte. A kiállításhoz mellékelt műtárgylistán is szerepel (ld. képünket), a látogatók is keresik, de a falon üres hely tátong a helyén.
Ami azt illeti, a falon maradt művek között legalább olyan kritikusak akadnak, mint amilyet levetetett a falról az intézmény. Borsos Lőrinc három akvarellje például üres szobortalapzatokat ábárázol, az egyik Hóman Bálinté, a másik Edvard Benešé, a harmadik Karl Luegeré, Bécs egykori nagyhatású, ugyanakkor kétségtelenül antiszemita – és magyarfóbiás – polgármesteréé. De látható Nemes Csaba festménye is, amely a Keleti Pályaudvar menekültkrízisét örökíti meg (Post War Swimming Pool, 2016).
Mint az artPortal a művészektől megtudta, egy ideig azon gondolkodtak, hogy a többi munkájukat – beleértve Bak Imre „meghívott” művét – is visszavonják a kiállításról, de aztán megelégedtek az eset puszta dokumentálásával (ld. fotóinkat, amelyeket a kiállítók között szereplő Király András készített).
A ma este megnyílt Real Hungary, amelyen Csató József, Horváth Dániel, Kaliczka Patrícia, Kaszás Tamás, Király András, Kovács Olívia, Makai Mira Dalma, Szabó Ábel, Tibor Zsolt, valamit Bak Imre, Birkás Ákos, Bukta Imre, Chilf Mária, Fehér László, Maurer Dora, Nemes Csaba, Reigl Judit, Tót Endre, és Várnai Gyula művei láthatók, e pillanatban nem arról szól, amiről szólni szeretett volna. Vagy nagyon is arról? Tulajdonképpen valóban a „real” Magyarország képe mutatkozik meg itt: félelem, gyanakvás, önkény. Ez az ami elsőre a történtekből kiolvasható.
Hogy az intézmény hivatalosan milyen indokkal vetette le a művet, és miként kommunikálja annak hiányát a látogatóknak, azt megkérdeztük magától a Collegium Hungaricumtól. Ha válaszaik megérkeznek, kiegészítjük a cikkünket.
- Update június 28.
Még a tegnapi este folyamán kérdéseket küldtünk a Collegium Hungaricumnak.
„Van-e a mű eltávolításának hivatalos oka, magyarázata? Illetve: milyen módon kommunikálja az intézmény a változást a
közönség felé? (Hiszen a műtárgylistán szerepel az a munka, amely a kiállításon végül mégsem látható.)
Kérdéseinkre Molnár Mária igazgató válaszolt, íme a levél:
„A Borsos Lőrinc művészpáros képét valóban én kértem, hogy amíg meg nem érkezem, vegyék le a falról.
Minden megnyíló kiállítást a házban már előző nap jóváhagyok. Azt gondolom, egy intézetvezetőnek ez a feladata. A művészpáros a kiállítás napján, néhány órával a megnyitó előtt tette ki a képet, amit én akkor még nem is láttam. Ha ez a mű szerepelt volna a műtárgylistában, akkor a szállítás idején, három héttel ezelőtt, ezt a képet is elszállítottuk volna.
A biztosítást megkötöttük és ezek után valóban nem tudom, hogy melyik képet is biztosítottuk, ez súlyos bizalmi kérdés. A művészpáros tegnap azt mondta nekem, hogy teljesen friss alkotást akartak hozni, ezért történt ez a késés.
Ez a tény ismételten felveti a biztosítás problémáját. Ennek ellenére hétfő estig nyitottak voltunk a változtatásra, a művészpáros azt ígérte, hogy a megnyitó előtt egy nappal hozza a művet. De ez nem történt meg, hanem csak a megnyitó napján. Nem ismerek olyan intézményt, se kicsit, se nagyobbat, ahol ilyen megtörténhet.
Másrészt a magyar zászló Magyarország nemzeti jelképe. Nem kifejezetten ízléses a Magyar Kulturális Intézetben politikai célra felhasználni. Éppen ezért szerettem volna előbb megtekinteni. Sajnálatosnak tartom, hogy a Real Hungary kiállítás politikai felhangot kapott. A kiállítás elsősorban művészettörténeti kérdéseket feszeget, a magyar realista műábrázolás hagyományait eleveníti fel, a 21. század művészeti eszköztárával. Sajnálom, hogy a művekről és a kiállítás koncepciójáról és céljáról nem esik szó.”
- Update, június 28., 13.00.
A sajtó és a közösségi média hírei szerint a Real Hungary c. kiállításon eltávolíttatta Borsos Lőrinc egyik – a szervezőkkel előre egyeztetett, tehát ismert – művét. A kiállítás résztvevőjeként mély megdöbbenéssel állok az indokolhatatlan esemény előtt. A kortárs művészetben járatos szakemberként tudnia kellett volna magyarázatot adni arra, mi az oka, hogy egy ismert referenciákkal működő mű nem jelenhet meg a nyilvánosság előtt. Mivel ez nem történt meg, így arra kérem, haladéktalanul helyeztesse vissza a művet a kiállításra!
A levelet a sajtó részére is továbbítom.
Budapest, 2017. jún. 28.
Nemes Csaba képzőművész”
