A Guggenheim Múzeum június 8-án nyíló Art of Another Kind: International Abstraction and the Guggenheim, 1949-1960 című kiállításán kiemelt helyet kap Reigl Judit 1956-os Robbanás című, a múzeum saját gyűjteményében levő alkotása.
A kiállítás kurátorai a múzeum állandó gyűjteményéből közel 70 művész 1949 és 1960 között készült száz művét válogatták ki, hogy újraértelmezzék a II. világhábor utáni nemzetközi absztrakt művészet legjelentősebb irányzatait. A tárlaton egymás mellé kerülnek a New York-i Iskola absztrakt expresszionista festői és az olyan újító szellemű európai művészeti csoportosulások, mint a Cobra vagy az Art Informel. A II. világháborút követően először az amerikai absztrakt-expresszionista festők teremtettek új festői nyelvet, félredobva képzőművészet hagyományos eszközeit, a festőállványt és az ecsetet, az önkifejezés új útjait keresték. A negyvenes évek végén Jackson Pollock műtermében született gesztusfestészet számos művészt inspirált Amerikában és Európában egyaránt. A kiállítás olyan nagy nevei mellett, mint Jackson Pollock, Mark Rothko, Willem de Kooning, Lucio Fontana, Yves Klein, Louise Bourgeois, Alberto Burri, Alexander Calder, Jean Dubuffet és Pierre Soulages, ott találjuk a magyar származású, Franciaországban élő Reigl Juditot is. 1956-os műve, a Robbanás e kiállítás szervezése során került a múzeum állandó gyűjteményébe. Reigl Judit 1964-ben már vett részt a Guggenheim egy hasonló nemzetközi kiállításán egy ugyanebből a sorozatból származó művel, amely akkor azonban nem maradt a múzeum gyűjteményében. Ez alkalommal a kiállítás kurátorai szerették volna a hiányt pótolni. A budapesti Kálmán Makláry Fine Arts galéria közvetítésével tehettek szert a korai Reigl-műre. Az elmúlt pár esztendőben a művész alkotásai bekerültek a New York-i Museum of Modern Arts (MoMa), a Buffalo-i Albright-Knox Art Gallery és a Museum of Fine Arts-Houston gyűjteményébe. A New York-i Metropolitan három festményt őriz a Reigl Judittól, egyik – egy ugyancsak 1956-os mű – a New York-i Iskola képviselői mellett szerepel az állandó kiállításon. Szakemberek úgy vélik, ennek a kitüntetett figyelemnek, amelyben kevés európai művész részesül, az az oka, hogy Reigl művei hidat képeznek a két kontinens hasonló indíttatású iskolái között. Reigl, aki túllépett a franciák líraibb absztrakcióján, átértelmezte a maga számára az amerikai új irányzat gesztusfestészetét, és velük párhuzamosan nagyon erős és dinamikus egyedi alkotásokat hozott létre az absztrakt expresszionizmus szellemében. A mostani Guggenheim-kiállítás is azt erősíti, hogy Reigl művészete a háború utáni absztrakt festészet „main stream”-jébe jutott. A kiállítás szeptember 12-ig látogatható.
A cikk lejjebb folytatódik.