A kortárs magyar képzőművészeti árverések – kis fazonírozáson és részleges tulajdonosváltáson átesve – ismét újjászülettek. Az új lebonyolító a belváros egyik friss jövevénye: a White Galéria. A március 31-én kalapács alá kerülő kortárs művek heterogén, meglepetésekkel tarkított (olykor kifejezetten önironikusnak tűnő) anyagát egy mini tárlatsorozat mutatja be a Galamb utcában. Az öt egymás melletti helyszínen látható válogatásban fő helyen szerepelnek a trendi fiatal festők: az egyik sztár, a több nagyméretű képpel és súlyos árakkal büszkélkedő Szűcs Attila, valamint a technorealizmus számos képviselője, Győrffy Lászlótól Kupcsik Adriánig. Természetesen bérelt helye van a mezőnyben Fehér Lászlónak, Wahornnak, fe Lugossynak és ef Zámbónak is, valamint pár divatos, karakteres művésznek, Nagy Krisztától Böröcz Andrásig. A szervezők a műfaji változatosságot jó szűken (szinte csak táblakép), a „kortárs” jelzőt viszont jó bőven értelmezték. Így láthatunk ”45 körüli Martyn Ferenc-tusrajzot, levegős falusi jeleneteket Tóth Menyhérttől (az ötvenes évekből), Gyémánt László-önarcképet ”72-ből és Bálint Endre kollázst ”80-ból. A fő hangsúly a figurális tendenciákra esik, az ipaterves absztraktok itt nem nagyon rúgnak labdába. A félmúlt felé bővített kortárs csapatot színesítik a meglepő, talányos és ironikus résztvevők. Például Czene Béla szocreál életképe vagy az ismert művészek képcsarnokos tucatmunkái (Paizs László egy Cézanne-os csendélettel, Altorjai pedig egy korrekt tájképpel képviselteti magát.) Az izgalmasan vegyes válogatás a Gresham-palotában mérkőzik majd meg a szintén vegyes, kortársat vásárló gyűjtők ízlésével és pénztárcájával.
Rieder Gábor: 2006 Tavaszi aukció – Galeria White
A kortárs magyar képzőművészeti árverések - kis fazonírozáson és részleges tulajdonosváltáson átesve - ismét újjászülettek. Az új lebonyolító a belváros egyik friss...