Rieder Gábor: Close up

Katharina Sieverding hatalmas, plakátszerű női fejekkel töltötte meg a Ludwig Múzeum számára kiutalt termeit. Ugyanazon női arcot variáló méretes sorozatai a pop artban gyökereznek, amikor a művészek először döbbentek rá a giganto-poszterek hatására. A lakótelepnyi politikusportrékhoz szokott hazai nézőközönség számára ez már inkább csak nosztalgikus múltidézés, mondhatni történelem. Sieverding nem is a „kortárs” képzőművészetet képviseli, hanem a hatvanas-hetvenes éveket. A szitanyomat érdes stílusával és karcos politikai mondanivalójával. Egy német bankra tervezett óriásposzterét, amire Mao Ce-Tung újságfotóját nagyította fel (látható a kiállításon), cenzúrázták, mert maoista propagandának minősítette az állam. Ez az az időszak volt, mikor Joseph Beuysnak, a koncept art német atyamesterének osztályát bezárta a hatalom Düsseldorfban. (Az igazsághoz azért hozzátartozik, hogy Beuys, akárcsak tanítványa Sieverding, a direkt politizálás felé is kitárta a művészet kapuit. Így az állami cenzúra okkal űzhette a demokráciaellenes „művészeti” kampányokat.) Sieverding nemi szerepeket firtató sorozatai jobban működnek: a több mint 300 fotóból álló Motorkamera a kontextus változásával játszik el. Egy konszolidált nőből és férfiből a fényképezőgép objektívje előtt válik lépésről lépésre transzvesztita-gyanús páros. Mit tesz egy kis arcfesték és a bőrkosztüm! De a fárasztóan közhelyes, már-már demagóg módon tőke-ellenes politikai vonal újra és újra visszatér. Például amikor a szegény Puerto Ricó-i földműves óriásplakáton hirdeti az iparosító USA gonoszságát. (?) A harsány színű, agresszív, monumentális önarcképekből viszont nehéz az ideológiát kihámozni, mert Katharina Sieverding nem túl pallérozott, karakteresen germán amazon-vonásai annyira uralják őket. Végül az egész tárlat ebben szívódik fel, Katharina Sieverding szép, kemény, tiszta arcában, a büszke teuton nagyasszony már-már archaikus varázskörében. S a recenzens távozás közben ráébred, hogy egy rettentő exhibicionista kiállítást látott, amit éppenséggel a cím (Close up – közelkép, premier plan) már előrevetített.

Ludwig Múzeum – Kortárs Képzőművészeti Múzeum
március 31. – 2006. május 28.