Rieder Gábor: Fuori Uso

Cesare Manzo pescarai galériás 1990-ben indította útjára a Fuori Uso projektet: elhagyott, használaton kívüli (olaszul: fuori uso) helyszíneket szemelt ki nemzetközi kortárs kiállítások rendezésére. A világsztárokat is vonzó eseménysorozat idén – Magyarország és Románia segítségével – utazó kiállítássá vált. Magyar részről a nemzetközi, csúcstrendi kortárs eseményeket instruáló ACAX iroda vette kézbe a dolgokat. Budapesti helyszínnek az ipari létesítményből alternatív művészeti központtá átváltoztatott WAX-ot szemelték ki. A volt-MEO elegáns loft-hangulata tökéletes miliőt biztosít a szemtelenül provokatív, udvariasan társadalomkritikus, de könnyen feldolgozható tárlatnak. Az egyik beválogatott magyar résztvevőnek, Benczúr Emesének az installációja is erre céloz: „Get the picture” – áll a három, egymás mögött kifeszített szúnyoghálón. A képfogyasztásra buzdító, ravaszul applikált mondat csak egy kényelmes szivacsheverőre lehuppanva válik olvashatóvá. Luxus és szórakozás: kortárs művészeti multiplex. Pedig a neves kurátorok nem bántak óvatosan a tematikus sorvezetőkkel, a rövid eligazító szövegben repkednek a művészeti hallucinációk, a kapitalista társadalom gyermekei, a lacani vágyelmélet páriái és a mindenkit elbódító, eszelős szociális berendezkedés kínzó valósága. Az alapot a SubREAL csoport 40 darab, apró görgőkön gurítható, felnagyított, utcai köpés-fotográfiája jelenti, amikkel mindegyik szinten találkozhat a gyanútlan látogató. A mennyezetet viszont a dán Henrik Plenge Jakobsen szorongás felirattal díszített narancssárga gömblámpái uralják. A kiállítás így a pszichés félelmek és a hétköznapi undor között félúton zajlik. Itt talál helyet magának a dél-afrikai Kendell Geers utcai lázongásokra utaló poliéder-szobra, betonba ültetett üvegcserepeivel, a Giltin-csoport zsírkréta-rajzzal és gyurmaprotézissel kiegészített szemtelen számítógépes nyomata  valamint az amerikai Kelley Walker, óriásposzterré nagyított férfimagazin címoldalaival, amiket – Pollock-festményt és Aquafresh-reklámot egyszerre idéző – fogpaszta csurgatások díszítenek. A többi teremben is hasonló élmények várnak a látogatóra: Liz Cohen miközben modellé válik a szines printeken, megpróbál átalakíttatni egy Trabantot amerikai Chevroletté, Matteo Fato pedig egy animált rajzon éget – kis híján a körmére – egy gyufaszálat. A kiállítás (a gyér reklám ellenére) nemzetközi szintű: aktuális, pimasz és trendi. Bár nem húsbavágó.
WAX Kultúrgyár
2007. május 5.–2007. június 10.