Gáyor Tibor elvont, matematikai struktúrákból kiinduló absztrakt térplasztikákat készít. Szigorú, elemző, hidegfejű művészet. Az építész iskolázottságú Gáyort évtizedeken keresztül csak a puritán formaproblémák foglalkoztatták – a színére vagy a visszájára fordított vászoncsíkok cikk-cakk vonala a mostani kiállításon is megjelenik. A prímet viszont a különböző, színesre festett gerendákból összeállított, többnyire falra akasztott vonal-konstrukciók viszik. Gáyor – saját szavai szerint – az EU-csatlakozásra készített munkájában talált rá nemrégiben egy új kifejezési formára. Az „öröm-spektrum” színeire, a narancsra, a sárgára, a zöldre és a kékre, amik eluralkodtak új konstrukcióin. Így a szikár térrendszerek egyértelműsége megkérdőjeleződött, sőt már oda jutottak, hogy saját magukkal játszanak, dekonstruálva saját vonalaikat. Külső szemlélő számára Gáyor művészete még mindig rejtélyes, mérnöki kódokkal terhelt belső univerzum, bár a harsány és nosztalgikus játszótéri színek oldják a szigorú rendet.
Budapest Galéria
2006. augusztus 3.–2006. szeptember 10.
Rieder Gábor: Gáyor Tibor
Gáyor Tibor elvont, matematikai struktúrákból kiinduló absztrakt térplasztikákat készít. Szigorú, elemző, hidegfejű művészet.