A kortárs művészet ma jellemzően rosszkedvű, finom érzékekkel rezeg együtt a nagy globális közgazdasági depresszióval, csöndben siratva saját eladhatatlanságát. Ebben az általános negatív erőtérben igazi unikum egy őszintén humoros kiállítás. A negyven felé járó művészpár, Ilauszky Tamás és Szabó Eszter Ágnes nevét olvasva persze már egyből erre számíthattunk – és nem is csalódunk.
Az intermédián végzett Szabó Eszter Ágnes jó pár éve hímezgeti a régimódi falvédők kortárs átiratait, vicces szituációba kényszerítve össze az egymástól fényévnyi távolságban lévő motívumokat. Most is hasonlóval rukkolt elő, egy asztalterítőre rejtélyes földönkívüli leszállópályát hímzett, egy stelázsi csíkra az „A végtelen meg a végtelen az hány végtelen?” kérdést, de szorgos házimunkájának eredményeképpen került rá a Clark Ádám tér felülnézeti képe egy abroszra, Szentbékkálla gyümölcstérképe egy falvédőre és a graffitis firkát idéző tag-aláírás a kispárnákra. Ilauszky Tamás hasonló szürreális fantáziával társítja egymáshoz a fogalompárokat. Eredendően szobrász – látható is a kiállításon egy két fülénél cipelhető márványszobra –, de most inkább festményeivel szerepel. Könnyed manírral társítja össze a képregények, a karikatúrák és a klasszikus japán tusrajzok képi világát, hogy rövid, csattanós történetkéket meséljen el. Globalizáció és Szeparáció szumóbirkózóként feszül egymásnak, Asszimiláció és Integráció szomorúan kuporog a kihalt buszmegállóban, A és B rizs pedig kedélyesen elüldögél egymás mellett egy párizsi balkon párkányán. Hogy az összkép ne legyen ennyire idilli, a kiállítók meghívtak két félig outsider képezőművészt, a piaci összeomlás előtt évtizedekig klasszikus holland festők másolásából élő Smúró Eleonórát szürreális képeivel, és a graffitis Budha Tomit egy kidekorált hálózsák erejéig, ami hajléktalan paplanként fekszik az elegáns belvárosi galéria sarkában. És akkor még a falvédőre hímzett marcona rendőrsorfalról nem is beszéltünk!
Inda Galéria
2010. február 17 – 2010. március 12.
Rieder Gábor: Ilauszky Tamás és Szabó Eszter Ágnes
A kortárs művészet ma jellemzően rosszkedvű, finom érzékekkel rezeg együtt a nagy globális közgazdasági depresszióval, csöndben siratva saját eladhatatlanságát. Ebben az...