A kissé különös nevű Kisterem révén egy újabb kiállítóhellyel gazdagodott a főváros, és ezzel a Képíró utca is belépett a galériás utcák szűk körébe. Az új galéria a Zuzu–Vető művészpáros nyolcvanas évek eleji képeivel indít, azaz egy kis középgenerációs nosztalgiával. A hiperrealista képeket festő Méhes Lóránt (iskolából örökölt becenevén Zuzu) és az autodidakta fotográfus, Vető János a nyolcvanas évek pesti undergroundjában talált egymásra, az avantgardista művészek legendás FMK-s eseményein. Közös műveik a könnyed, felhőtlen, szürrealisztikus pop jegyében fogantak. Gyagyaizmus plusz nagyvárosi folklór – a szentendrei Vajda Lajos Stúdió pesti megfelelője. Gondolkodás nélkül, közösen festették a képeket, gyakran festékszóró spray-vel. A kicsiny kiállítóteremben bemutatott szűkös anyag (festmény és kollázs) ebből a vidám korszakból származik, mielőtt Vető Dániába költözött, Zuzu pedig elmerült volna a keleti misztikában. A Vető János közreműködésével létrejött kiállítás a rendszerint elpusztuló, efemer műtárgyakat szülő korszakból tár fel – és helyez a műkereskedelem széles asztalára – egy már-már eltűnő, de nem elfeledett réteget.
Kisterem (július 18.–augusztus 4.)
Rieder Gábor: Zuzu-Vető válogatás
A kissé különös nevű Kisterem révén egy újabb kiállítóhellyel gazdagodott a főváros, és ezzel a Képíró utca is belépett a galériás utcák szűk körébe. Az új galéria a...