Alaposan megmozgatta a britek fantáziáját a hír, hogy a világ egyik leggazdagabb és leghíresebb múzeumi hálózata, a washingtoni székhelyű Smithsonian Kelet-Londonban nyitná meg első külföldi testvérintézményét. A grandiózus terv hátteréről a The Times című napilap számolt be, elárulva, hogy annak egyik fő kezdeményezője Boris Johnson főpolgármester volt. Az amerikai születésű konzervatív politikus, aki a május 7-i parlamenti választás előtt egy képviselői helyet is kiszemelt magának, a Smithsonian meghívásával váltaná be korábbi ígéretét, hogy a 2012-es nyári olimpia és paralimpia egykori színhelyén művészeti negyedet épít ki.
Az isteni szikra akkor pattant ki a karizmatikus főpolgármester agyából, amikor 2014 nyarán, az amerikai függetlenség napján a Smithsonian által működtetett egyik múzeum tetejéről nézhette végig a tűzijátékot. Tervéhez befolyásos partnert talált Matthew Barzun, az Egyesült Államok londoni nagykövetének személyében, aki Barack Obama újraválasztási kampányának támogatójaként bennfentesnek számít washingtoni körökben, egyben szemmel láthatólag erőteljesen vonzódik a brit kultúrához és nemzeti örökséghez.
A tizenkilenc intézményből álló együttes, melynek olyan blue chipek a büszkeségei, mint a washingtoni Nemzeti Galéria, vagy a Légiközlekedési és Űrhajózási Múzeum, elképesztő mennyiségű, 137 millió műtárgy felett rendelkezik. A brit lapok, köztük a londoni Evening Standard is érdekes módon az Óz, a csodák csodája főhőse, Dorothy rubinvörös papucsát tartják közülük a legfőbb kuriózumnak, noha ez, mint nehezen nélkülözhető „nemzeti kincs”, nem jön majd Londonba.
A londoni olimpiai park, forrás: eastlondonlines.co.uk
A Smithsonian az Olimpiai Park tervezett új kulturális központjában, az Olympicopolis-ban kap helyet. Közvetlen szomszédai közé olyan ikonikus kulturális intézményeket sorolhat majd, mint a Viktória és Albert Múzeum, a Sadler’s Wells táncszínház “leányvállalatai”, illetve a London College of Fashion főiskola új campusa. A nagyszabású, összesen 850 millió fontos kulturális projekt George Osborne pénzügyminiszter révén nemrégiben komoly segítséget, 141 millió fontos állami támogatást kapott. A Smithsonian amerikai “fiókintézetének” 3750 négyzetméter jut állandó és időszakos kiállításai számára, melyek középpontjában az amerikai történelem és műszaki-tudományos vívmányok állnak majd. A londoni Smithsonian megépítése mintegy 33 millió fontba kerülhet, ami adományokból és az olimpiai örökségét ápoló fejlesztési társaság hozzájárulásából jöhet össze.
Dorothy rubinvörös papucsa a Smithsonian gyűjteményéből, © Getty Images
Albert Horvath, a Smithsonian ügyvezető igazgatója “példátlan lehetőséget” lát az elképzelhetetlenül gazdag kollekció bemutatására a világ egyik leglátogatottabb városában. A hálózat 168 éves történetre tekint vissza és nagy-britanniai gyökerekkel rendelkezik. Alapítója James Smithson brit vegyész, Northumberland első hercegének törvénytelen fia volt, aki 1829-es halála után tekintélyes vagyonával úgy vált az amerikai tudomány és művészetek mecénásává, hogy életében soha nem tette be a lábát az Egyesült Államokba, de 1904-ben a nevét viselő intézménybe szállították át földi maradványait.
Londonban volt már példa tekintélyes külföldi múzeum depandanszának berendezkedésére. Az ezredfordulón nagy csinnadrattával adták át a szentpétervári Ermitázs “fiókját” a Temze-parti Somerset House-ban, hogy azután hét évvel később sokkal csendesebben zárják be.
A cikk lejjebb folytatódik.