A brit főváros egyik legelegánsabb környékén, Chelsea-ben került sor szeptember második hetében a START kortárs művészeti vásárra, aminek a műfaj egyik fellegvára, a Saatchi Gallery három emelete adott otthont. Ha a kezdeményezés méretében és súlyában nem is veszi fel a versenyt az október közepén esedékes FRIEZE-zel, a múzeumi környezet összehasonlíthatatlanul kulturáltabb volt, mint a nagy múltú vásár Regent’s Park-i sátra.
Az idei START-on részt vett negyvenhét galéria igazán széles földrajzi skálát képviselt: összesen 25 városból érkeztek, köztük Szöulból, Teheránból és Lagosból, ahová azért ritkábban jutnak el a műgyűjtők és a pénztárcájukat ki sem nyitó „egyszerű” nézelődők, akik itt jutányos áron, tíz fontért válthattak jegyet a vásárra.
Részlet a teheráni Dastan’s Basement standjáról. Fotó: Alexa Horgan
A kereskedelmi galériák standjai mellett nagy feltűnést keltettek a non-profit kiállítások is. Első helyen az ötszáz fős japán teamLab kollektíváé, melynek komputer-generált virágai és lepkéi az egyik tágas terem falairól késztették ámulatra az érdeklődőket. A Flutter of Butterflies Beyond Borders címet viselő munka állandóan változott, a nézők mozgására reagálva nyiladozó, virágzó és hervadó virágok látványa követte egymást. Meghívást kapott a King’s Roadra egy másik japán alkotóközösség, a Chim Pom is, mely többek között a 2011-es fukushimai nukleáris katasztrófát idézte fel. A művészek nem egészen szabályos körülmények között forgattak: betörtek egy, a japán kormány által lezárt területre. Egész más regiszter szólaltatott meg a Chim Pomhoz tartozó Ryuta installációja, a színpompás History of Humans. A Chim Pom úgy jutott a londoni bemutatkozási lehetőséghez, hogy az elmúlt évben elnyerte a Prudential Eye Legjobb Fiatal Alkotó díját a kortárs ázsiai művészet kategóriájában.
Különösen gazdag információkkal fogadta az előzetes sajtóbejáráson az újságírókat Carl Edward Smith, a CES Los Angeles igazgatója, aki a 47 éves Kenton Parker gally-installációival érkezett Kaliforniából Londonba. Az „ártatlanság elvesztéséről” szóló darabok mindegyike tartalmazott az élet sötét oldalára, a kábítószer-fogyasztásra és más traumatikus élményekre utaló szöveg-faragásokat. A londoni Union Gallery az egyik legellentmondásosabb norvég művészként emlegetett Morten Viskum munkáit állította ki. A Vestfossen Kunstlaboratorium megteremtőjének hátborzongató ismertetőjegye, hogy ecsetét hullaházból kihozott tetemek levágott keze mozgatja.
A szöuli Gallery H.A.N. standja a START-on. Fotó: Alexa Horgan
A START szervezői elégedettnek tűntek a vásárral. A látogatottsággal biztosan nem volt gond, hiszen különösen a hétvégén hosszú sorok vártak bebocsátásra. A sikert mindenekelőtt Niru Ratnamnak tulajdonították, akit a tavalyi nyitány előtt mindössze hat héttel neveztek ki a vásár igazgatójának, így igazán ebben az évben tudta először érvényesíteni elképzeléseit.
Bevált, hogy június végéről szeptember elejére módosította az esemény időpontját, így az nem esett egybe a Masterpiece Londonnal és távolabb került a legtekintélyesebb és legbefolyásosabb kortárs vásártól, az Art Baseltől is. A londoni Frith Street Gallery korábbi igazgatóhelyettesének nevéhez fűződik a This is Tomorrow ötlete is. Ratnam maga választotta ki és integrálta a vásárba a tizenöt szóló prezentációt. Az artnet News-nak nyilatkozva Ratnam a következőképp definiálta a vásár megcélzott közönségét: „Azoknak a gyűjtőknek való ez a vásár, akik szeretnének öt-hat olyan művészt felfedezni, akikről korábban soha nem hallottak és olyan művészeti színtereket képviselnek, melyekben még nem különösebben járatosak”. Az új fórum nagy előnye, hogy méretében visszafogott, és sokak szemében jelent vonzerőt a mérsékeltnek mondható árszínvonal is. Az eladási árak többnyire 2 és 20 ezer font, azaz körülbelül 850 ezer és 8 és fél millió forint között mozogtak.
A londoni Arcadia Missa standján. Fotó: Alexa Horgan
Magyarországot ezúttal három galéria képviselte, köztük a közelmúltban az Artnet portál által a világ ötvenöt legbefolyásosabb kortárs művészeti galériája közé sorolt Kálmán Makláry Fine Arts. Makláry tágan értelmezte az „emerging artist” fogalmát, hiszen többek között Havadtőy Sámuel (Sam Havadtoy) és Reigl Judit műveit hozta el magával Londonba. Havadtőy, egykor Andy Warhol barátja és húsz éven át Yoko Ono élettársa, aki jelenleg Magyarországon és Ligúriában is dolgozik, antik csipkével befedett ikonikus Disney-figuráival hívta fel magára a figyelmet. A dél-koreai specialistának is számító Makláry földszinti standján ezúttal is helyet adott Hur Kyung Ae munkáinak.
A Kálmán Makláry Fine Arts standja. A galéria jóvoltából
A Viltin Galériának biztosított térben Dián Krisztina és iski Kocsis Tibor fogadta a látogatókat-vevőket, a falakon Kovács Attila és iski Kocsis művei voltak láthatók. Mint ahogy ezt az artPortalnak Iski Kocsis elmondta, az 1938-as születésű „élő klasszikus”, Kovács Attila munkái számos vezető közgyűjteményben, köztük a Ludwig Múzeumban is megtalálhatók és megjelenését minden vásáron nagy érdeklődés kíséri. A kortárs magyar művészet konceptuális vonulatához tartozó iski Kocsis Tibor Luna sorozatának látványos darabjaival nyűgözte le az érdeklődőket és a vételi szándékkal érkezetteket. Zárás után egyébként Dián Krisztina „vegyesnek” nevezte a vásár összképét. A „nagyon színvonalasnak és izgalmasnak” minősített szlovák SODÁ-tól eltekintve “inkább trendinek tekinthető” műtárgyakat kiállító galériákat észlelt. Megítélése szerint a vásár közönségének mintegy kétharmadát turisták tették ki a hétköznapokon, de a VIP megnyitó és a hétvége bővelkedett gyűjtőkben is.
A Faur Zsófi Galéria standja. A galéria jóvoltából
Faur Zsófi 2001 óta működő galériáját korábbi kapcsolataik alapján személyesen Niru Ratnam invitálta meg a vásárra, ahová Magyar Ádám, Gyenis Tibor, Majoros Áron Zsolt és az Oroszországban született, Németországban élő Katerina Belkina, azaz fiatal és középkorú művészek munkáit hozta el. A galéria-tulajdonos Londont megkülönböztetetten fontos piacnak tartja, ahol gyűjtők, kurátorok és érdeklődők egyaránt nagy számban fordulnak meg.
A cikk lejjebb folytatódik.