A múzeumi színtér legnagyobb globális szervezete, a 141 országból több mint 40 ezer tagot tömörítő ICOM e napokban Prágában zajló Általános Konferenciáján (közgyűlésén) is kikerülhetetlen téma az Ukrajna ellen fél éve zajló orosz invázió, illetve annak következményei a múzeumi szakma számára. A szervezet már a Konferencia előtti hónapokban szakmai és anyagi támogatást nyújtott a drámai helyzetbe került ukrajnai múzeumoknak, segítette a külföldre menekült ukrán szakembereket, illetve ukrán nemzeti bizottságával szoros együttműködésben megkezdte a különösen veszélyeztetett műtárgyak vészhelyzeti vörös listájának összeállítását, aminek legfontosabb küldetése, hogy megelőzze, vagy legalábbis szűkebb korlátok közé szorítsa ezen tárgyak illegális kereskedelmét. Az ICOM már komoly tapasztalatokra tekinthet vissza a vészhelyzetekre való reagálásban, a konfliktusövezetekben törvényszerűen megjelenő illegális műkereskedelem visszaszorításában; a mostanihoz hasonló vörös listák készültek például 2006-ban Afganisztánban, 2013-ban és 2015-ben Irakban, 2016-ban Maliban és 2018-ban Jemenben. Ukrajna esetében a szakemberek a szkíta aranyak, kéziratok, ritka érmek és vallási kegytárgyak esetében látják a legnagyobbnak a veszélyt.
Prágában még a Konferencia hivatalos megnyitása előtt külön tanácskozás foglalkozott az ukrajnai helyzettel és az ukrán tárgyi kulturális örökség védelmével. Az ICOM ukrán nemzeti szervezetének képviselői, élükön Kateryna Chuyevával, Ukrajna kulturális miniszterhelyettesével, az ICOM Ukrajna elnökségi tagjával, sötét képet vázoltak fel az ország kulturális örökségét ért károkról. Eszerint a háború eddigi hat hónapjában kulturális örökségük nyilvántartott elemei közül 450, köztük 34 múzeum semmisült meg, vagy szenvedett súlyos, számos esetben helyrehozhatatlan károkat. A szónokok a veszteségek közül külön is kiemelték a XVIII. század híres költője, filozófusa és zeneszerzője, Hryhorii Skovoroda (Hrihorij Szkorovoda) munkásságának szentelt Harkiv melletti múzeum és a neves XIX. századi festő, Arhip Kuindzhi (Kuindzsi) szülővárosában, Mariopulban létrehozott múzeumának szinte teljes megsemmisülését, a nemzetközileg is ismert XX. századi naiv festő, Maria Primachenko ivakivi múzeuma és a kijevi Babyn Yar holokauszt emlékmű súlyos megrongálódását.
Az ukrán előadók követelték az ICOM oroszországi tagozatának kizárását a nemzetközi szervezetből, amit nemcsak általában Oroszország Ukrajna elleni agressziójával indokoltak, hanem konkrétan azzal is, hogy az orosz csapatok által elfoglalt városokban a katonákkal együtt számos oroszországi múzeumi dolgozó is részt vett a múzeumok kifosztásában; ők mondták meg a katonáknak, hogy mely műtárgyakat érdemes magukkal vinniük, ami az ICOM etikai kódexének nyilvánvaló súlyos megsértését jelenti. (Az ICOM rögtön a háború kitörése után, az agressziót elítélő nyilatkozatában szólította fel a feleket a kódexben foglaltak betartására.) A felszólalók elmondták azt is, hogy több orosz múzeumi vezető a szervezet alapdokumentumaiban foglaltakkal ellentétes szellemben nyilatkozott. Külön is kiemelték a szentpétervári Ermitázst 32 éve igazgató, Putyin elkötelezett híveként számontartott Mikhail Piotrovksi egyik nyilatkozatát, melyben Oroszország és a nagyvilág kulturális kapcsolatainak fenntartása mellett foglalt ugyan állást, de hozzátette: „Legutóbbi külföldi kiállításaink kulturális offenzívát jelentenek. Ha úgy teszik, egyfajta ,speciális hadműveletet’ (az orosz vezetés következetesen ekként írja le az Ukrajna elleni orosz agressziót, gondosan kerülve a „háború” kifejezést – AP), amit sokan nem szeretnek. De mi jövünk és senkinek sem engedjük meg, hogy beavatkozzon az offenzívánkba. A katonai akciókról nem egyértelmű a véleményem. A háborúk egyfelől véráldozattal és gyilkossággal járnak, másfelől ez az a mód, ahogyan egy nép, egy nemzet meg tudja erősíteni önmagát.”
Alberto Garlandini, az ICOM elnöke a hallottak kacsán kijelentette, hogy a kulturális örökség szándékos megsemmisítése egyértelműen háborús bűncselekménynek minősül, s az ebben szerepet vállalóknak nemzetközi bíróság előtt van a helye.
A nemzetközi szervezet orosz tagozata nem képviseltette magát a Konferencián. Az ICOM több, mint háromnegyed százados története során még nem volt példa arra, hogy egy nemzeti szervezetet kizárjon tagjai közül. A kizárásra vonatkozó ukrán javaslatot több külföldi felszólaló is támogatta, döntés cikkünk megírásáig még nem született.
Borítókép: Ennyi maradt a Harkiv melletti Skovoroda Múzeumból egy orosz légicsapás után. Forrás: Harkiv megye kormányzója, Oleh Synehubov (Twitter)
