Once the sea was here [Régen itt volt a tenger]
A Fotóhónap évről-évre egyre érdekesebb. Vagy csak számunkra tűnik annak? Mindenesetre idén nem egyszerű választani, hová is menjünk a Fotóhónap kiállításai, eseményei közül, ezért aztán szinte a véletlenre bíztuk magunkat. De csak szinte. A Régen itt volt a tenger kurátorával, Simon Katival ugyanis nemrégiben interjút közöltünk, és a beszélgetés végén már említette Anasztázia Horosilova előkészületben levő kiállítását. Nos, azt mondhatjuk, abszolút meg kell nézni. Pedig elsőre nem tűnik különösnek: az orosz vidék, a periféria jelenik itt meg, ahová rendszeresen visszajárt a fotográfus. Elnéptelenedő, magányos települések, eseménytelenül alakuló életek, elhagyott táj. De pont ott kezd izgalmas lenni a dolog, hogy milyen táj is ez: az orosz kultúrában, irodalomban rendre előkerülő, szinte mitikus vidék, a Bezsin-rét (Bezsin Lug) ez itt, Turgenyev, Eisenstein, Szorokin, Aleskovszkij neve kívánkozik ide. Ez a hely a társadalmi konfliktusok, drámai átalakulások ábrázolásának terepe. Itt készült Horosilova projektje, képek és a mellettük szereplő rövid, személyes szövegek. Nem önmagukban érdekesek, hanem együtt nagyon erősek, az anyag (és végső soron a kiállítás) kulturális, társadalmi és személyes kontextusával. Budapesten, egy tengerét vesztett ország fővárosában, amely jól tudja, mi az, hogy periféria.
Ki? Anasztázia Horosilova
Hol? Hidegszoba stúdió, 1074 Budapest, Dob. u. 24.
Mikor? november 28-ig

Bár a FERi feminista projekt galéria, illetve „motorja”, Oltai Kata kilátásba helyezte, hogy tevékenységét fölfüggeszti, vagy drámaian csökkenti, most itt ez a kiállítás, amelyről e percben, a megnyitó előtt annyi tudunk, amennyit a FERi felületein látunk. De az izgalmasnak tűnik. A művész, Tóth Márton Emil vezeti fel így az anyagát: “Ebben a kiállításban olyan tárgyakat használtam fel, amelyek ismerősek lehetnek a magyar valóság egy szeletéből, az állami közétkeztetésből, iskolákból, vagy kórházakból. Egy olyan intézményrendszerből, ahol megállt az idő és elkezdett visszafelé ketyegni, egy olyan feudális disztópia felé, amelyben az emberek alattvalók, moslékot esznek és ha útban vannak, egyszerűen eltüntetik őket. A nem gondolkodás világa ez. 2018, a családok éve, a szegénység kriminalizálásának éve.” Ezt nem lehet nem komolyan venni.
Ki? Tóth Márton Emil
Hol? FERi, 1084 Budapest, Német u.6.
Mikor? november 9.- december 8.

Szinte mindenki kívülről fújja: jövőre száz éves a Bauhaus. És azt is nagyon sokan fújják, hogy igen, magyar alkotóknak, építészeknek jelentős szerepük volt benne. Azt a városi titkot is egyre többen ismerik, ami a budai Napraforgó utcában található, vagyis az 1931-ben átadott Bauhaus-telepet. Járni azonban kevesen jártak ott. Mostanában megélénkült ez az utca az Ördögárok mentén. Egyre több házat újítanak föl, azaz állítanak helyre az 1931-es tervek alapján. Akkoriban kísérleti lakónegyednek indult a projekt, az alsó középosztály számára próbáltak meg kis területen élhető házakat építeni. Sikerült is. A Napraforgó utca egyrészt gyönyörű, másrészt szépen dokumentálja a hazai építészek egy progresszív, az újra nyitott csoportjának (mások mellett Molnár Farkas, ifj. Masirevich György, Hajós Alfréd, Fischer József) munkáit. Nemrég civil szervezet is alakult az utca lakóiból, egy egyesület, amely honlapján feldolgozta a házak történetét, bemutatja egykori és jelenlegi állapotukat. A hétvégén pedig bejárást, városi sétát rendeznek az utcában (és a házakban), ünnepséggel összekötve. Hagyományt szeretnének teremteni, felvezetni a Bauhaus-centenáriumot, bemutatni a szervezetet, és persze az utcát és házait. Valamint, nem titkoltan lobbizni is szeretnének annak érdekében, hogy Budapest és a magyar kultúra e tényleg páratlan momentuma, a Napraforgó utcai kísérleti telep elfoglalja a méltó helyét a kulturális térképen. Úgy tudjuk, a sétára már beteltek a helyek, de az utcát és az ünnepséget érdemes felkeresni így is.
Hol? 1021 Budapest, Napraforgó utca
Mikor? november 9-10.


A nyitókép A megnyitón nem lehet kiállítást nézni c. sorozat része, és A sötét feltárása című kiállítás tárlatvezetésén készült, a Trafó Galériában. Fotó: Erdei Krisztina