Baglyas Erika: Száz lepedő projektje november 18-án, csütörtökön 18 és 22 óra között lesz látható a Csepeli Fémműben. A csarnok megközelíthető a Boráros térről a csepeli Hévvel 3 megállóra. A Hév megálló előtt lévő egyetlen nagy kereszteződésben el kell kanyarodni jobbra, átsétálni a Csepeli gyár 1-es kapuján / a főbejáraton, menni egyenesen kb.: 300 métert, egy sorompóhoz érve áthaladni a csepeli Fémmű területére, ott már látható a kijelölt csarnok.
Az egyéni, a női, a családi és a társadalmi identitás kérdése egyszerre vetődik fel Baglyas Erika Száz lepedő c. munkájában, amelyben idős szüleit, magatehetetlen, gyógyíthatatlanul beteg családtagjait hosszú évek óta ápoló Édesanyja személyes sorsának felidézésével, közvetítésével egyúttal társadalmi jelenségre is utal.
A szociális háló hiányosságaiból eredő kiszolgáltatottság különböző fajtái és fokozatai jelennek meg Édesanyja történetében: egyrészt az ellátásra szoruló idős embereket, másrészt az ő saját személyét érintők. Kiszolgáltatott a saját testével szemben, amely szinte elárulja azáltal, hogy betegséggel sújtja, s amellyel így nehezen tud azonusulni. Kiszolgáltatottá válik a családjával szemben is, hisz saját létét háttérbe szorítja, magát az ő állapotukból származó nehézségek megoldásának alárendeli. Nem független anyagi értelemben sem, mert részben saját egészségi állapota miatt, részben – testi fájdalmai ellenére vállalt – rendkívüli fizikai és lelki megterheléssel járó helyzete miatt nem vállalhat munkát. Egyfajta sprirituális megtisztulásra és megújulásra irányuló, rituális tevékenységnek tekinthetjünk, hogy a máskor napi rutin-munkának számító mosást és fehérítést most tökéletesen tiszta lepedőkkel végzi el, s az eközben készült video-film bemutatásának módja is jelképes értelmű, hisz olyan helyszínen – egy rég nem használt csepeli gyár üzem-csarnokában, az általa kimosott s itt kiteregetett lepedőkre vetítve – láthatjuk, ahol korábban az ő korosztályához tartozók dolgoztak. A saját családunk kapcsán is szinte mindannyiunk számára ismerős történet és helyzet több generációt érint, ám a közbeszéd szintjén a jelenség mindennek ellenére nem létezik. Baglyas Erika Édesanyja személyes történetének felidézésével és összefoglalásával kiemeli és láttatja ezt a jelenséget. Egy anya-lánya viszonyon keresztül megvalósuló, megható gesztus és akció nyomán a probléma most úgy nyer nyilvánosságot, hogy az egyéni történet kollektív történet jelölője lesz. (Pilinger Erzsébet)
A programot támogatja a Csepeli Fémmű
