Monet képeit követően Alberto Giacometti, a múlt század híres svájci szobrászának jellegzetes, magasba nyúló alakjai jelentik majd a szenzációt a Szépművészeti Múzeumban. Sorok alakulhatnak ki a Műcsarnok előtt is, ahol az 1950-es évek spanyol művészetét, benne Picassó grafikáit bemutató tárlat nyílik. A Nemzeti Galériában a századforduló bécsi és budapesti művészeinek munkáiból rendeznek kiállítást, így Gustav Klimt-, Egon Schiele- és Oscar Kokoschka-festményeiből. A galéria nyári különlegessége lesz az a tárlat, amelyen Gulácsy-, Uitz-, Vaszary- és Derkovits-művek együtt szerepelnek Toulouse-Lautrec, Cézanne, Picasso, Modigliani vagy Paul Klee rajzaival.
Alberto Giacometti, a múlt század közepén alkotott, svájci születésű, de Párizsban élt, elsősorban szobrászként számon tartott művész munkáival idáig itthon nem találkozhatott a magyar közönség. Lévén, hogy egyetlen hazai múzeum anyagában sem lelhető fel az egyébként számos magyar képzőművészre is nagy hatást gyakorolt szobrász, festő, grafikus alkotása. Alighogy bezár a Szépművészeti Múzeum nagy sikerű Monet-kiállítása, máris újabb szenzációval szolgál: március 19-én nyílik az 1966-ban elhunyt Giacometti életmű-kiállítása. Június közepéig csodálhatók majd meg jellegzetes, elvékonyodott, magasba nyúló alakjai. A majdnem száz műtárgyból – ötvenhat szoborból, tizenhét festményből és tizenöt rajzból – álló tárlat fő apropóját az szolgáltatja, hogy a javarészt az Alberto Giacometti Alapítvány tulajdonában lévő műtárgyak otthonául szolgáló zürichi Kunsthaust átépítik, így a művész anyagát az átalakítások idejére kölcsönadják a Szépművészetinek. Az anyag kiegészül más svájci múzeumok, illetve magángyűjtők tárgyaival. A múzeum frissen felújított Piramis termeiben olyan főművek is láthatók lesznek, mint az 1928-ban készített Fej, amely néz, az 1947-es Kéz vagy az ötvenes években készült Velencei nők sorozat darabjai.
A New York-i Museum of Modern Arts-ban két évvel ezelőtt bemutatott tárlatra több mint 250 ezren voltak kíváncsiak, a látogatottsági „világösszesítésben” az igen előkelő 12. helyet szerezte meg. Mihályi Máriának, a múzeum főigazgató-helyettesének tájékoztatása szerint a kiállítás pontos költségéről, annak megoszlásáról, illetve a műtárgyak biztosítási értékének állami garanciavállalásáról szóló tárgyalások még csak most kezdődnek el, de a múzeum reménykedik abban, hogy a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma a Monet-kiállításhoz adott összegnek nagyjából a felével most is megtámogatja a rendezvényt (a tárca arra 160 millió forintot adott – a szerk.)
A Műcsarnokban a februárban látható, mintegy tucatnyi kortárs magyar művész festményeiből összeállított Egyhetes című tárlatot a Budapesti Tavaszi Fesztiválhoz kapcsolódóan egyszerre két kiállítás is váltja. Az Elhallgatott holokauszt a fogyatékosokat, cigányokat, homoszexuálisokat és zsidókat ért üldözési korszak 60. évfordulója alkalmából kerül megrendezésre, kortárs, magyar műalkotások – (video)installációk, fotográfiák, festmények, grafikák – megjelenítésével. A szintén március közepén debütáló Kortárs roma művészet cím önmagáért beszél – mindkét kiállítás május közepéig lesz látható.
A spanyol állam felajánlásának, illetve a madridi Prado múzeum egykori igazgatójának köszönhető, hogy a nyár folyamán a Műcsarnokba látogatókat az 1950-es évek spanyol művészete fogadja. Mintegy százhúsz darabos festészeti, szobrászati, film- és fotóművészeti, valamint designalkotás mutatja majd be a Franco-diktatúra ellenzékének szocreál művészetét – többek között Eduardo Chillidával, Antonio Tapies Puigal és Antonio Saorával –, ám sajnos a két, Magyarországon is legismertebb, Párizsban élt művész, Picasso és Dalí festményei hiányozni fognak. (Ennek ellenére Picasso egy magángyűjtemény mintegy 70 darabos grafikai kollekciójával párhuzamosan jelen lesz a szeptember végéig látható tárlaton.) A kiállítás szervezéséért felelős Barkóczi István elmondása szerint az expozé teljes költségvetése több százmillió forintra rúg, amelynek nagy részét a spanyol állam állja.
Március közepén Az áttörés kora címmel, a századfordulón élt bécsi és budapesti művészek munkáiból nyílik tárlat a Magyar Nemzeti Galériában. A kiállítást a Budapesti Történeti Múzeummal és az Országos Széchényi Könyvtárral közösen szervezik. A Gustav Klimt-, Egon Schiele- és Oscar Kokoschka-festményeket is felvonultató, 1870-től öt évtizeden átívelő tárlat kronologikusan válogat a két ország képzőművészeti remekműveiből. F. Dózsa Katalin, a Budapesti Történeti Múzeum igazgató-helyettese elmondta, hogy a kiállítás összköltsége megközelítően 150 millió forint lesz, amelynek nagyjából az egyharmadát – az osztrák képek szállítását és biztosítását – vállalja a bécsi fél, a hiányzó summát az intézménynek kell előteremtenie.
Július közepétől nyílik az az európai grafikát a századfordulótól a harmincas évekig bemutató tárlat, amelyhez a stuttgarti Staatsgalerie és a Szépművészeti Múzeum is kölcsönöz anyagot. A budapesti közönség és a szakemberek számára is újdonság lesz, hogy a XX. század első harmadának magyar grafikái – többek között Gulácsy Lajos, Uitz Béla, Vaszary János és Derkovits Gyula művei – a korabeli nemzetközi összképben jelennek meg, olyan alkotók szomszédságában, mint Henri de Toulouse-Lautrec, Paul Cézanne, Pablo Picasso, Amadeo Modigliani vagy Paul Klee.
Vélhetően október végén nyílik meg az egy doktori disszertáció apropójából három éve készülő A női akt a XIX. századi magyar művészetben címet viselő tárlat. Bereczky Loránd, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója lapunk kérdésre elmondta: a „stuttgarti” kiállításra szóló 40 millió forintos állami garancián túl az intézménynek – a szponzori pénzek becserkészése mellett – vélhetően saját költségvetéséből is hozzá kell tennie. Az október végén nyíló tárlat nagyjából 50 millió forint költségét a galéria saját költségvetési keretéből biztosítja. (NSZ 2004. jan. 9. szerző: O. Cs.)