Az ICOM (International Council of Museums) közelgő, kiotói rendkívüli közgyűlése dönthet arról, megváltozik-e a múzeum sok évtizede használt és nemzetközileg elfogadott meghatározása.
A jelenleg asztalon levő tervezetben benne vannak a társadalmi igazságosság, a globális egyenlőség és jólét fogalmai is, de a világ húszezer múzeumát és mintegy negyvenezer múzeumi szakemberét összefogó szervezetben egyelőre éles belső viták vannak arról, kell-e új definíció és ha igen, mi legyen az – számol be cikkében a Hyperallergic.
Közel ötven évig a múzeumot nagyjából úgy definiálták világszerte, mint olyan non-profit intézmény, amely gyűjti, megőrzi, kutatja, bemutatja és közvetíti az emberiség tárgyi, illetve nem kézzelfogható örökségét az edukáció, a kutatás és a szórakoztatás céljaira.
Az új meghatározás kidolgozása egy munkacsoport feladata volt az ICOM-on belül, amelyet Jette Sandalh, dán kurátor vezetett, a cél pedig az volt, hogy a közelgő szeptemberi kongresszusra álljanak elő egy javaslattal. Az új definícióra pedig azért volt szükség a kidolgozók szerint, mert a régi “nem a 21. század nyelvén szólal meg” és nem veszi figyelembe a “kulturális demokrácia” szempontjait.
A javaslat szerint az új múzeumok „demokratizáló, inklúzív és többszólamú terek, amelyek a múltról és a jövőről szóló kritikai párbeszédet” erősítik. „Felismerik és megszólítják a jelen konfliktusait, kihívásait”, műtárgyakat és egyéb dolgokat őriznek „a társadalom érdekében, az emlékezet őrzői a jövő nemzedékei számára”, illetve „megteremtik az ehhez az örökséghez fűződő egyenlő jogok és hozzáférés lehetőségét mindenkinek”.
Az új definícióban az is helyet kapna, hogy a múzeum non-profit, részvételi alapú és transzparens intézmény. „Aktív partnerségben áll a társadalom különféle közösségeivel. Megőriz, kutat, bemutat és elősegíti a világ jobb megértését, célja, hogy hozzájáruljon az emberi méltósághoz és a társadalmi igazságossághoz, a globális egyenlőség és jólét” megteremtéséhez.
Az ICOM-ban egyelőre viták övezik a javaslatot, 24 ország, köztük Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Németország, Kanada és Oroszország képviselői azt kérik, halassza el a szervezet a szövegről szóló döntést, és egyben jelezték, új változattal állnának elő.
A bírálók azt vetik a dán kurátor vezette bizottság szemére, hogy az új szöveg túl ideologikus, átpolitizált, és miközben adós marad a feladat megoldásával, terjengős és nem lehet rá jogszabályokat alapozni. Arról nem beszélve, hogy szerzői nem próbáltak köré nemzetközi konszenzust teremteni. A The Art Newspaper beszámolója szerint a szervezeten belüli kritikusok azt mondják, a javaslat inkább manifesztum és nem meghatározás, ez utóbbinak tömörnek, egyszerűnek és pontosnak kellene lennie. Hugues de Varine, a szervezet korábbi igazgatója, a hetvenes évekbeli új muzeológia egyik megteremtője szerint a szöveg nem különbözteti meg a múzeumot a kulturális centrumtól, a könyvtártól vagy a kutatóhelytől.
Arról, hogy mi lesz a múzeum új definíciója a jövőben, elvileg az ICOM közgyűlésén, szeptember 7-én kellene dönteni.
Nyitókép: Iman Issa: Heritage Studies, 2015-2017, Mixed media. Installation view at Hamburger Bahnhof – Museum für Gegenwart – Berlin © Nationalgalerie – Staatliche Museen zu Berlin / Jan Windszus / Courtesy the artist and carlier | gebauer