Liane Lang munkáinak középpontjában a szobrok állnak. Saját művei éppúgy mint az átértelmezett “talált” szobrok. Aki keres az talál: például szobrot a múzeumokban, szoborparkokban vagy köztereken, és ha ezek történetesen nagyobbak az életnagyságúnál, vagy ha úgy tetszik, az emberi léptéknél, akkor Liane Lang továbbgondolja őket és egy fotó vagy video erejéig kiegészíti azokat saját emberi léptékű (és hatású) latex szobraival. Ezzel kérdéseket vet fel arról, mi is a szobor státusza, elveszti-e műtárgy jellegét ha ideológialag kompromittálódik.
A Londonban élő német Liane Lang május 11-ig a londoni Art First-ben tár a nézők elé válogatást műveiből. A kiállítás egyik részét a budapesti Memento Parkban készült sorozta (Monumental Misconception) alkotja, s mellette bemutatja legújabb bronzszobrait is (Revolution), melyekben ideológiák nevében állított, majd ideológiák nevében lerombolt szobrokat dolgozott fel. Robert Musil 1927-ben azt írta az efféle szobrokról, hogy át vannak itatva egy olyan anyaggal, mely szinte lepergeti magáról a figyelmet, érzékelésünk valósággal megkerüli őket. Lang kiemeli őket vakfoltunkból. Fotói és a szobrai is ugyanazt a kérdést feszegetik: hogyan értékeljük azokat a szobrokat, amelyek alól kihúzták az ideológia talaját?
Liane Lang: Support Group, c-type on aluminium, ed. of 3, 96 x 120 cm
A szobrok ledöntése az erőtlenek bosszúja az elnyomó hatalom ellen, társadalmi energiák látványos kisülési pontja. Lang megközelítése azonban csak a formai jegyekre koncentrál. Fotóin az aszexuális alkotások mellé női aktot helyez, a heroikus hősök mellé a törékeny embert. A játékos irónia a kiindulópontul szolgáló művek létjogosultságát kérdőjelezi meg, az adott szobrok történetétől mintegy függetlenül kezeli őket. A gesztus talán azért szokatlan, mert míg a festészetben vagy a grafikában gyakori az átértelmezés jelensége, a szobrászatban ez kevéssé tűnik kézenfekvőnek, s minden bizonnyal nehezebben megoldható.
A Revolution sorozat bronzszobrai, például a talpazatáról már félig elmozdított moszkvai Dzserzsinszkij-szobor (1958-ban készült, 1991-ben lebontották) makett-méretű bronzváltozatánál a művész már a történelem folyásának ikonikus pillanatára koncentrál, azaz nem formai hanem esszenciális mivoltában vizsgálja az ikonok és az ikonrombolók kérdését. A 2003-ban ledöntött, bagdadi Szaddam Husszein szoborra is utalás történik, s világossá lesz, hogy a szobor az általa megtestesítendő ideológiát leginkább lerombolásának pillanatában sűríti magába. Nem az alkotó, hanem a rendszerváltó forradalmi tömeg ruházza fel a leghatékonyabban a belé plántált tartalommal.
Liane Lang: Poster Boy, c-type on aluminium, ed. of 3, 70 x 90 cm
Végezetül nem árt felidézni Liane Lang négy évvel ezelőtti budapesti kálváriáját – s a történtek utóéletét. Négy évvel ezelőtti budapesti tartózkodása idején nemcsak a Memento Parkban, hanem a Népstadion melletti szoborparkban és köztereken is dolgozott. Egyik kísérlete, a XII. kerületi turul-szobor formai elemek mentén való átértelmezése – egész pontosan egy életnagyságú, latexből készült emberi karral való kiegészítése – volt, ami egyébként beleilett a művész által akkor készített szoborfeldolgozások sorozatába (a projektről bővebben a hvg.hu is írt, itt). Ezt a rövid és körültekintően kivitelezett fotóakciót az akkor jogerős bontási határozattal bíró szobornál néhány napon belül kontextusából kiemelve sajátos provokációnak tekintette a jobboldali közvélemény. Gyűlöletkampány zúdult Liane Langra és segítőire, köztük e sorok szerzőjére is. Az eseményből értelmezhető diskurzus nem született. Büntető feljelentés azonban igen. A magyar bíróság végül felmentette a résztvevőket a garázdaság vádja alól, s ezt eképp indokolta: “ Művészeti alkotás létrehozatala a társadalom által elismert olyan cél, amelyet a társadalom ösztönöz, segít. A szobor talpazatára történő felmászás jelen esetben nem öncélú magatartás volt, hanem a művészi kifejezés kifejtéséhez szükséges quasi eszközcselekmény. A szobor méreténél fogva a turul csőrébe a latex kart így lehetett elhelyezni. Erre tekintettel a feljelentésben írt magatartásnak sem a tényállászserűsége, sem a jogellenessége – amelyek a szabálysértés megállapításának a törvény által szükségszerüen megkívánt fogalmi elemei – nem állapítható meg.”
Liane Lang budapesti sorozatát időközben több európai galériában bemutatta. A turulnál készült kép azonban nem képezi a sorozat részét, mivel a művész azóta sem tudta feldolgozni az ezzel kapcsolatos eseményeket.
Art First Gallery, London, május 11-ig.