Teljesítmény, network, siker

Barabási Albert-László: A képlet
– A siker egyetemes törvényei
Libri, 2018. 280 oldal, ára: 3799 Ft.
Fordította: Bujdosó István
ISBN 9789634331919

Az erdélyi származású hálózatkutató, a bostoni Northeastern University professzora, Barabási Albert-László kielégíthetetlen kíváncsisággal teszi fel a kérdést újra és újra: miért? Mi az oka annak, hogy egyes műalkotások világhírűvé válnak, mások pedig egy szekrény mögött porosodnak? Miért van az, hogy bizonyos tudósok híresek lesznek, pedig nem jutottak el egy kérdés megoldásáig, azok, akik viszont igen, szakmai berkeken kívül semmiféle hírnévre nem tesznek szert? A sikert befolyásoló tényezők sok éves vizsgálata során Barabási olyan univerzális törvényszerűségeket talált, amelyek választ adnak ezekre a kérdésekre.

Régen a sikert a szerencse, a lelkiismeretes munka és a tehetség valamilyen feltárhatatlan kombinációjaként értelmezték és fogalmazták meg. Így tartották ezt a művészettel kapcsolatban is. Ezért először is fontos definiálnunk a siker fogalmát. Barabási a sikert azzal az elismeréssel azonosítja, amelyet attól a (szűkebb vagy tágabb) közösségtől kapunk, amelyhez tartozunk. Ez persze sokféle lehet: hírnév, megbecsülés, helyezések különféle listákon, eladott termékek, művek száma és így tovább. A hangsúly azon van, hogy a siker mindig a külvilág visszajelzése, sosem az ember belső megélését jelenti.

Más szóval hiába emberfeletti valakinek a teljesítménye, ha az visszhangtalan marad. Amíg nem rezonál rá a környezet, addig nem nevezhetjük sikernek – állítja Barabási.

A kutatási adatokat elemezve – ha nem is dekára pontosan, de – le lehet írni a siker receptjét, és ebben a teljesítmény mellett a hálózatoknak, az emberi kapcsolódásoknak van nagyon fontos szerepük, és ha elfogadjuk a siker fentebbi definícióját, mindez könnyen megérthető. A tehetség és az ambíció együttese, a teljesítmény mit sem ér, ha a közösség nem igazolja vissza.

A bökkenő ott van, hogy művészeti területen a teljesítmény nem mérhető. Nyilvánvalóan nem attól függ például egy festő megítélése, hogy darabszámra hány művet készített, vagy hogy mennyi ideig dolgozott egy adott festményen. Az olyan területeken pedig, ahol nem számszerűsíthető a teljesítmény, a siker még nagyobb mértékben fog függni a kapcsolatoktól.

Egy művészeti alkotás sikerességét számtalan tényező befolyásolja, például a kontextus: hol, hogyan, milyen körülmények között találkozunk vele. De ezt a kontextust a művet és a művészt körülvevő hálózatok fogják meghatározni. A művészettörténeti beágyazódás is a hálózatok révén alakul: kurátorok, galeristák, kritikusok, művészettörténészek megközelítése, értékelése fogja egyengetni, bonyolult összjáték eredményeként a mű, és ezen keresztül a művész útját. Ezek a referenciapontok pedig ugyanúgy a művészt körülvevő hálózat részei.

Mivel ezen a területen a teljesítmény megítélése szubjektív, nemcsak a művészek, hanem a piac többi szereplője is folyamatosan megerősítést vár egymástól. A műkritikusok, galériák és gyűjtők egymás presztízsét igazolják vissza ilyen módon, és jó esetben a művész egyre elismertebb kiállítóhelyeken jelenik meg. A piramisszerűen egymásra épülő színterek között a szintugrás azonban csak nagyon kevés ponton lehetséges. Ezeken a pontokon pedig megint csak a hálózatok, az emberi kapcsolatok fogják elősegíteni vagy blokkolni egy művész karrierjét – állítja a hálózatkutató, aki nem mellékesen maga is a kortárs művészet kedvelője, sőt, gyűjtője is.

De ha egy művész egyszer bekerül a legmagasabban jegyzettek közé, és így műveinek ára az egekbe emelkedik, mindenkinek érdekévé válik, hogy abban a pozícióban is maradjon – máskülönben nem igazolódik vissza a csillagászati ár és a piaci konszenzus. Ilyenkor előfordulhat, hogy a siker mértéke jóval nagyobb, mint a művészi teljesítmény. Mert – ahogy Barabási fogalmaz – a teljesítmény korlátos, a siker korlátlan.

Ezzel persze koránt sincs vége azoknak az összefüggéseknek, amelyeket Barabási megoszt velünk. A művészeten kívül a sport, a tudomány és más egyéb területekről is izgalmas példákat, sikertörténeteket olvashatunk, amelyek mind alátámasztják a hálózatkutató öt alaptézisét a siker természetéről. Például azt, hogy ha kitartunk, a siker bármikor beüthet! Szerencsére.